A mesés Esterházy-kincseket Ausztriában jobban megbecsülik, mint nálunk

Hamvay Péter

5 perc

2019.12.06. 12:00

Miközben a magyar kormány nagyívű terveiből semmi sem lett, Ausztriában lassan újjáépítik az Esterházy-tündérvilágot. Ott sem problémamentes az állam és a hercegi család vagyonát kezelő magánalapítvány kapcsolata, de legalább nem pereskednek egymással úgy, mint Magyarországon.

„Eszünkben sincs elvinni az Esterházy-kincstárat Magyarországról, azért akarjuk a tulajdonjogunkat elismertetni, mert a magyar állam nem bánik érdeme szerint a magyar főúri kincstárak közül egyedüliként fennmaradt kollekcióval” – mondja Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezetője. A 88 évesen, 1989-ben elhunyt Esterházy Pál herceg az 1920-as években azért a budapesti Iparművészeti Múzeumban helyezte letétbe a XVII. századtól gyarapodó, mintegy 260 ötvöstárgyat és 65 tétel öltözetet tartalmazó kollekciót, hogy minél többen láthassák és kutathassák.

Apja a Tanácsköztársaság alatt elkonfiskált kincseket később nem vitte haza Fraknóra, hanem a múzeumban hagyta. Az Orbán-kormány viszont az alapítvány engedélye nélkül elvitte Fertődre, ahol évek óta még ki sem csomagolták azokat. Emiatt indított pert az alapítvány a kincsek tulajdonjogáért.

Azzal érvel, hogy a kollekció bár Budapesten volt, a fraknói vár tartozéka. Így azokat a magyar állam 1947-ben, a hitbizományok államosításakor nem szerezhette meg jogszerűen, ellentétben a 128 ezer hektár földdel, palotákkal, kastélyokkal, köztük a fertődivel. De vajon mi történt a trianoni döntés után Ausztriához csatolt kastélyokkal, és a 66 ezer hektáros birtokkal?