Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Betekintés a magyar politikai boszorkánykonyha valódi működésébe és mítoszromboló kötet az első világháború utáni magyar államról és hadseregről a HVG ajánlójában.
„A rendőrség ne a lakosság bőrén mutassa meg, milyen erős, hanem a bűnözésen” – fejtegette a belügyi tárcát négy éven át irányító exminiszter, Kuncze Gábor, nem hallgatva el, hogy ars poeticának is beillő szavai csupán a törekvését jelezték. A politikusként sikeresnek aligha, emberszabásúnak viszont joggal nevezhető egykori honatya, a szabad demokraták háromszoros frakcióvezetője és kétszeres elnöke nehezen szánta rá magát az emlékidézésre. Pedig régóta ott volt kezében a „kincs”, a közéleti pályafutása, vagyis a rendszerváltás kezdetétől vezetett „naplója” félszáznál több füzetben, sok száz oldalon. Állandó jegyzetelése – szakmai berkeken túl is – közismert volt, ahogy az is, hogy a belső ügyek, illetve a más pártbeliekkel folytatott négyszemközti beszélgetések kiteregetésétől is ódzkodott.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.