Szijjártó elmagyarázta, hogy lehet az, hogy rajtuk kívül mindenki háborút akar az EU-ban

Idén is fokozott érdeklődés övezte az esztergomi MCC Feszten Szijjártó Péter világmegfejtését – legalábbis azt azt megelőző beszélgetésekhez képest, amelyeket pár tucatnyian hallgattak csak végig. A külgazdasági és külügyminiszter a Mathias Corvinus Collgeiumot igazgató Szalai Zoltán kérdései nyomán tárta fel gondolatait.

Az „Ez már egy teljesen új világrend!” címen meghirdetett beszélgetés elején kiderült, hogy a legnagyobb változás az Európai Unió küszöbön álló felbomlása lehet, amiről a moderátor már a Die Weltben olvasott cikket a Donald Trump-Ursula von der Leyen találkozó kapcsán.

Ezen a nyomon elindulva Szijjártó gyorsan felvázolta, hogy Trump a maga szempontjából nagyszerű megállapodást kötött az unióval, amibe mi, európaiak viszont bele fogunk rokkanni, és erről természetesen az Európai Bizottság elnöke tehet, amiért hagyta, hogy feltöröljék vele a padlót.

A Von der Leyennel azonosított Brüsszel óriási fiaskójából logikusan következett a kérdés: változnak-e az erőviszonyok most, hogy a tagállamok szembesülnek az elfuserált uniós politikával? A külügyminiszter szerint a soros elnök Dánia teljesen elzárkózik a tagállamok véleményétől, de az áttörés egy hajszálon múlik: még egy országban kell patrióta kormánynak alakulnia, és azzal új dimenziója nyílik meg a magyar uniós politikának, mert nem leszünk többé egyedüli fekete bárányok – állította Szijjártó, mintha a szlovákiai Fico-kormányt – amelyet a beszélgetés végén pedig már a magyar kormánnyal tartónak minősített – nem tekinthetné szövetségesének Orbán. Szijjártó szerint a patrióták már most is több országban a legnagyobb politikai erőt jelentik, csak nem jutnak kormányra, mert náluk a külön-külön kisebb pártok nem átallnak koalícióra lépni, így szorítva ki őket a hatalomból.

Hamar áttértek az orosz-ukrán háború témájára, de Oroszország, Putyin és általában a moszkvai kormányzat politikája ezúttal sem jött szóba a konfliktus elemzése során. „Bíztunk benne, hogy Donald Trump békét tud teremteni, egyelőre nem tudott, és nem is látszik, hogyan lesz béke – kockáztatta meg a moderátor, de Szijjártó azonnal pontosított: szerinte a méltányosság megköveteli, hogy Trump erőfeszítéseinek kontextusára is kitérjenek. Szerinte a Trump (tavaly novemberi) választási győzelme és a tényleges beiktatása közötti időszakban a demokrata kormányzat mindent megtett a következő elnök helyzetének ellehetetlenítésére. Például azzal, hogy fegyvert szállított Ukrajnának – Szijjártó azzal nem bonyolította a kontextust, hogy Ukrajna felfegyverzését még a 2022-es orosz invázió előtt az első Trump-adminisztráció kezdte meg, és Trump elnök második ciklusa során is szállított és szállít fegyvereket Ukrajnába (még ha azokért európai NATO-partnerektől vár is fizetséget). Emellett Trump ígért egynapos békecsinálását akadályozta Szijjártó szerint a leköszönő demokrata kormány szankciós politikája is, aminek átmenetileg Rogán Antal is áldozatává vált.

Szijjártó Péter az MCC Feszten

Somfai Dávid

Ráadásul az európai szövetségesek szofisztikált aknamunkáját sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha azt vizsgáljuk, miért nincs még béke – figyelmeztetett a külügyminiszter. Hiába beszélnek ma már a nyugat-európaiak is tűzszünetről és békéről, hol hiteles ez azok után, hogy a magyar kormány békepolitikáját – ami az ukránok önvédelmének beszüntetését sürgette – korábban oroszpártiságnak minősítették. „Ne nézzenek hülyének minket! A nyugat-európai országok abban érdekeltek, hogy ez a háború folytatódjon” – tette helyre a távollévő békétleneket Szijjártó, azt is megmagyarázva, hogy miért érdekeltek ebben. Szerinte pusztán a politikusok karrier-opportunizmusáról van szó, hiszen amint véget érnek a harcok, számot kellene adniuk arról, hogy mit sikerült a harcokkal elérni a háború évei során. És mivel az oroszok évről évre több területet foglaltak el, ebbe a számadásba bele is buknának. Vagyis Szijjártó szerint a nyugati politikusok abban bíznak, hogy nyugdíjazásukig sikerül elhúzni a háborút.

A miniszter külön ostorozta a nyugatiakat azért az álnokságért, hogy Ukrajnát NATO- és uniós tagsággal hitegették, szemben vele: aki tavalyi találkozója alkalmával is világossá tette az ukrán külügyminiszternek: ezekről a tagságokról szó sem lehet.

Ezúttal is elmondta, hogy a partner-országokkal közös külügyminiszteri találkozók előtt sorban állnak hozzá kollégái, pironkodva biztosítva egyetértésükről az egyedül vétózó magyar minisztert, akibe végső bizalmukat helyezik az általuk képviselt politika rémével szemben.

Kicsit később azonban azt is elmondta az unió egyetlen felelősségteljes külügyminisztere, hogy hiába nélkülözhetetlen ő erélytelen kollégái szemében: az áprilisi választáson az uniós bürokraták minden korábbinál messzebbre el fognak menni, hogy a Fidesz-kormányt eltakarítsák. Részben éppen azért, mert tudják, hogy amíg ők vezetik Magyarországot, Budapest gátlástalanul megakadályozza, hogy Ukrajna felvételével az unió vagy a NATO a harmadik világháborúba sodródjon.

Az uniós csatlakozás pedig már csak azért is kizárt Kijev számára, mert ezt a Fidesz-kormány semmi esetre sem fogja megszavazni, akármilyen nyomással szembesül is emiatt – fogadkozott. Ez pedig nemcsak a kormány meggyőződése miatt eldöntött tény, hanem azért is, mert a magyarok így döntöttek – utalt a voks 2025 nevű konzultáció kétmillió (nem ellenőrizhető körülmények között leadott) szavazatára. A „brüsszeli téboly” szemléltetésére ezzel szemben azt a példát hozta, hogy ott bizonyos szavazásoknál huszonhét (persze, merőben különböző népességű) tagállam közül tíz ország álláspontja többségnek számíthat. Ezután felmondta a „mit adnának nekünk az ukránok” leckét is: olcsó és rossz mezőgazdasági termékek dömpingjét, forrásvesztést és a magyarok állásait elorzó munkavállalókat.

Az unió bővítésére inkább a nyugat-balkáni országokat ajánlotta, leszögezve, hogy – az oroszbarát Vucsics elnök vezette – Szerbiával bizony jól járna az EU.

Külgazdaság terén már sokkal jobb hírekkel szolgálhatott az erős napon bágyadó, szellős hallgatóságnak: Magyarországnak, az új elektromos autó- és akkumulátorgyáraknak hála, lényegében foglalt helye van a gazdasági világ élmezőnyében. A külpolitikai lózungok ellenére a kínai és nyugati cégek egymással üzletelnek, és mi mindenkinek jó lehetőségeket kínálunk, mondta el a siker receptjét a meglehetősen lassú repülőrajtot bemutató ország külgazdasági minisztere. A nálunk kooperáló amerikai, német, orosz és kínai vállalatok pedig szerinte ékesen bizonyítják, hogy a magyar kormány nem elszigetelt.

Nem maradt el a kérdések közül Majka híres-hírhedt előadása sem, amelyben a rapper a fiktív Bindzsisztán korrupt elnökének meggyilkolását is színre vitte. Szijjártó szerint ezzel Majoros Péter átlépett egy határt, ami azért is csalódás számára, mert korábban nagyon korrekt személyes kapcsolatban voltak a rapperrel. „Nem piszkítunk oda, honnan segítséget kértünk, és kaptunk is” – ismételete meg korábbi szentenciáját.

A politikai kihívóikat rendszeresen lejárató kampányokkal támadó kormánypárt politikusa végül arról beszélt, hogy a másik politikai oldalon állókat is tisztelni kell.

Nyitókép: MTI / Purger Tamás