A Wall Street Journal vezércikke szerint Trump azt üzeni a Kremlnek azzal, hogy közelebb vezényelt Oroszországhoz két nukleáris tengeralattjárót, hogy őt nem lehet az atomerővel zsarolni. Nem kizárt, hogy Moszkvának szüksége is van a figyelmeztetésre, mert a Biden-kormányzat túl sokáig eltűrte, hogy az oroszok revolverezzék. Minden lépését az vezérelte, hogy elkerülje a viszály rosszabbodását.
De megvannak annak a korlátai is, hogy Trump úgy állítja be, mintha őrült lenne, akivel vigyázni kell, mert minden kitelik tőle. Remélhetőleg fenntartja a kétoldalú kommunikációs csatornákat, nehogy a másik fél esetleg félreértse az amerikai szándékokat.
Putyinnak sokat nem hozna, ha bevetné a harcászati atomfegyvereket. Sem a fronton, sem a világközvélemény szemében, habár utóbbi nemigen érdekli. De mivel gazdasága gyenge és a hatalom egyébként is túlzott követelmények elé állítja, az elnök nagyon nem áll készen a konfrontációra a NATO-val.
Az amerikai vezetőnek teljesen igaza van, amikor megelégelte a gyilkos ukrajnai hadjáratot és most meg is mutathatja, hogy komolyan gondolja: fel kell fegyvereznie Kijevet és másodlagos vámokat kell kivetnie az orosz stratégiai termékek vásárlóira – olvasható a lapban.
Hasonló következtetésre jut a The Times is, ami szerint Trump a nukleáris tengeralattjárók segítségével kívánta bizonyítani, hogy ő a tettek embere, és hogy Putyin okosan teszi, ha tűzszünetet köt. Nem akarja azonban feldühíteni az orosz politikust, mert még mindig azt hiszi, hogy viszonyuk baráti és lehetővé teszi az együttműködést.
Az amerikaiaknak 71 atommeghajtású tengeralattjárójuk van, ezek közül 14-et lehet felszerelni akár 20 Trident II. rakétával, amelyek képesek nukleáris robbanófejet célba juttatni. A kötelék 8-10 egysége folyamatosan járja a világot.
A Fehér Ház abban bízik, hogy a Kreml megérti: a cél az elrettentés, tehát nem az első csapás mérése, és hogy Trump nem akar visszatérni a nukleáris kardcsörtetéshez. A hangnem ezzel együtt észrevehetően keményebb lett. Itt van pl. a másodlagos vámok lehetősége, csakhogy az orosz gáz legnagyobb vevői között található Magyarország, Belgium, Franciaország és Szlovákia.
Paradox volna, ha olyan államokat sújtana szankció, amelyek sürgetik Washingtont, hogy büntesse meg a Kremlt. Márpedig az amerikai politika pont ebbe az irányba tart.
Vámjaival Trump aláássa a békés és jólétet szavatoló világrendet – írja a Washington Postban Fareed Zakaria. Szerinte világgá kell kiáltani: egy kereskedelmi háborúnak nincs győztese. A neves újságíró attól tart, hogy közben az amerikaiak nem veszik észre: Washington miatt tektonikus mozgások zajlanak a nemzetközi porondon. Az Egyesült Államok volt az az erő, amely megteremtette a békés és jólétben élő világot, de most éppen az ellenkező irányban halad.
A Guardian arról ír, hogy Netanjahu kiéhezteti Gázát, és a világ emiatt ellene fordul, de ő ezt tudja, de kitart. Egyik ország a másik után elégeli meg a gázai éhínséget, pusztítást és vérontást, ám az izraeli miniszterelnök egyelőre szokás szerint a középső ujját mutatja fel nekik. Pedig az ENSZ 193 tagja közül már jó 140 ismerte el a palesztin államot és hamarosan a G7-ek közül hárman: a franciák, britek és a kanadaiak is csatlakoznak hozzájuk – hangsúlyozza a külpolitikai elemző, Jonathan Freedland.
Ha a nemzetközi közösség feladná Palesztina támogatását, az jutalom volna a Hamásznak. Lehetővé tenné, hogy a terrorszervezet megfúrja a kétállami megoldást, amin jó 30 éve dolgozik. Ezzel együtt a Nyugat részéről az elismerés nem több látványpolitizálásnál, hiszen ettől még egyetlen gázai gyerek sem jut élelmiszerhez. De jobb most kijátszani ezt a kártyát, mint később, amikor már teljesen használhatatlan lesz.
Izraelnek azonban minden megfelel, amíg mögötte állnak az amerikai republikánusok. Csakhogy a MAGA-mozgalom jelentős része immár ellenséges vele szemben. És Trump nem gondolja, hogy tanácsos teljes egészében figyelmen kívül hagyni a világ véleményét. Ő is megveti azt, ám ezzel együtt szeretné megszerezni annak támogatását, mivel a Nobel-békedíjra áhítozik.
