Ötven éve váltak emberi jogi üggyé a szépségversenyek

„Nem vagyunk szépek! Nem vagyunk csúnyák! Dühösek vagyunk!” – skandálták a Nők Felszabadítási Mozgalmának (Women's Liberation Movement) tagjai az 1970-es londoni Miss World szépségverseny döntője alatt. A korábbi évek tiltakozóival ellentétben nem érték be annyival, hogy tüntettek az eseménynek otthont adó Royal Albert Hall előtt, bejutottak az épületbe, ahol lisztbombákkal és kereplőkkel zavarták meg a döntőt. A Miss World tévéközvetítését abban az évben 22 millióan nézték Nagy-Britanniában és 100 millióan világszerte. Hozzájuk élő adásban jutott el az üzenet:

a női test nem tárgy és nem árucikk, a nők többet érnek annál, mint hogy kizárólag a külsejük alapján ítéljék meg őket.

Az 1970-es Miss World történetét a Rendbontók című film idézi fel, amely tavaly elkerülte a járvány miatt szórványosan nyitva tartó magyar mozikat, de január végétől az HBO műsorán megnézhető. Jelentős részben a verseny győztesének visszaemlékezésén alapul. Miss Grenada, vagyis Jennifer Hosten volt az első színes bőrű nő, aki győzni tudott a Miss World 1951 óta tartó története alatt.

MISBEHAVIOUR Trailer [HD] - Keira Knightley, Gugu Mbatha-Raw, Keeley Hawes & Lesley Manville

Starring Keira Knightley, Gugu Mbatha-Raw, Jessie Buckley, Keeley Hawes, Phyllis Logan, with Lesley Manville, Rhys Ifans and Greg Kinnear. #MISBEHAVIOUR Out ...

Az akkor 23 éves, légiutas-kísérőként dolgozó Hostent sem a nőjogi küzdelmek, sem a bőrszíne nem foglalkoztatta különösebben, egészen addig, amíg Londonba nem ért. Ott aztán gyorsan szembesült azzal, hogy egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül: már a verseny előkészületei alatt feltűnt neki, hogy a színes bőrű jelölteket közel sem fotózzák és filmezik annyit, mint a fehér nőket, és hogy mindössze egyetlen színes bőrű akadt az előzetesen kiválogatott, tizenöt legesélyesebbnek mondott szépségkirálynő-jelölt között.