Egy jól megírt algoritmus kincset ér, sokkal nagyobb üzletet lehet építeni rá, mint egy hét lakat alatt őrzött kólareceptre. A mondást legjobban a Google igazolta, mert előtte is volt keresés az interneten, ám a Yahoo még emberi munkával indexeltette az oldalakat, az Altavista pedig nem mindig a legjobb eredményt hozta. Nem úgy a Google verhetetlenné vált algoritmusa, amiből az alapító Sergey Brin és Larry Page akkora birodalmat varázsolt, hogy az Alphabet nevű holdingjuk csaknem hétszer annyit ér, mint a Coca-Cola. Hasonló módon lett az új vállalkozásoktól hemzsegő kaliforniai Szilícium-völgy legértékesebb startupja a legutóbbi, 600 millió dolláros tőkebevonással a Stripe, amelyet
a befektetők immár 95 milliárd dollárra taksáltak, többre, mint a General Motors autógyárat
vagy annak idején a mára szintén megkerülhetetlen Facebookot, mielőtt a közösségi háló tőzsdére ment volna. A Stripe értéke bő egy év alatt csaknem megháromszorozódott, köszönhetően annak, hogy a koronavírus-járvány miatt a világ minden részén megugrott az online vásárlás.
A koronavírus is kellett hozzá, hogy egy ír testvérpár cége megelőzze a Facebookot
A Stripe lett a Szilícium-völgy történetének legértékesebb cége, pedig első nagyon unalmas a profil: digitális fizetést kínálnak cégeknek. Az elmúlt egy évben még nagyobb lett az amúgy is nagy üzlet.
A Stripe nevét a fintech világán kívül kevesen ismerik, és azoknak sem kell tudniuk, akik a kártyájukkal nap mint nap vesznek, illetve kifizetnek valamit az interneten. Az online kereskedelem bőven a harmadik évtizedében jár – az Amazon 1994-ben indult –, ám a Stripe lehet az a cég, amely végre rendet tesz a fizetési folyamatban.
Amikor valaki online vállalkozást indít, bankokkal, kártyakibocsátókkal, esetleg a kettő közötti közvetítőkkel kell szerződnie, s ha másokkal is osztozik a bevételen – mint például a hadseregnyi alvállalkozóval dolgozó Uber vagy Airbnb –, csak még bonyolultabbá válik az elszámolás. A Stripe mindezt egy csomagban kínálja, és elvégzi a háttérben, s ehhez hetekig tartó papírmunka helyett elég hétsornyi kódot telepíteni – akár egy applikációt –, ami a programozók szerint nemcsak hatékony, hanem szellemesen le is egyszerűsíti az összetett feladatot.
A kaliforniai cég ezért az USA-ban tranzakciónként 2,9 százalékot és 30 dollárcentet, az eurózónában 1,4 százalékot és 25 eurócentet (Európán kívüli kártyák esetén a 25 centen felül 2,9 százalékot) kér. A magyarországi vállalkozások számára is 1,4, illetve 2,9 százalék a jutalék, a fix összeg pedig bármilyen irányban 85 forint. A Stripe ebből fizeti ki a kártyakibocsátókat, illetve a bankokat, amelyek a tengerentúlon drágábbak, mint Európában, ezért a díjkülönbség. A maradékból származik a bevétele, aminek összegét szigorúan titokban tartja.
