Orbán a visegrádi csoportból is kikacsintgat
Bár a Varsói Szerződés feloszlatásában és az EU-csatlakozásuk felgyorsításában sikert ért el a 30 éve alapított Visegrádi Együttműködés, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia annyi mindenben képviselnek eltérő álláspontot, hogy a szervezet csak részben képes betölteni a feladatát.
Ritkán van olyan dicstelen pillanata a magyar külpolitikának, mint az, amikor a napokban Magyarország előbb felpuhította a Visegrádi Négyek (V4) azon közös nyilatkozatát, amely elítélte Moszkvát, amiért 2014-ben az orosz hírszerzés emberei robbantottak fel egy csehországi fegyverraktárat, majd, egyedüliként a csoportból, az egyértelmű cseh kérés ellenére sem utasított ki Budapest egyetlenegy orosz diplomatát vagy diplomatának álcázott hírszerzőt sem.
Orbán pávatánca másként mutat Brüsszelben és Moszkvában
Brüsszellel szemben kemény, Moszkvával barátkozik a magyar külpolitika, amely az orosz vakcinának is helyet csinált az EU-ban.
A két halálos áldozattal járó orosz akciót elítélő nyilatkozat ugyan – legalábbis orbáni mércével – még így is szokatlanul kemény volt –, a lényeg mégis kimaradt belőle. Magyarország nem volt hajlandó támogatni, hogy – lengyel kezdeményezésre – a V4 tagjai szorgalmazzák a Moszkva számára gazdasági és politikai megfontolásokból is fontos, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat II. gázvezeték építésének leállítását. Vagy hogy határozottan kiálljanak az Oroszország által fenyegetett Ukrajna, valamint a tavalyi választási csalások ellen tiltakozó fehérorosz ellenzék mellett.