Mi számít magyarnak? – merül fel a kérdés az idegen szavak szótárai kapcsán, amelyek összeállítását a szerkesztő és a társadalom műveltsége éppúgy befolyásolhatja, mint a hétköznapi élet átalakulása, egy-egy új történelmi korszak vagy ideológiai áramlat.
Bankó, frakk, lakáj, kamara, kaszni, parádé, pemzli, smakkol, svihák, virtus. Meghonosodtak már a magyar nyelvben, így kihagyhatók – vélekedett Radó Antal 1903-ban, amikor összeállította az Idegen szavak szótárának első kiadását. Idegen eredetűek, ráadásul már elkezdtek kikopni a hétköznapi nyelvhasználatból, így helyük van a szószedetben – vélekedett ugyanezekről a szavakról Tolcsvai Nagy Gábor, a 2007-ben megjelent hasonló kötet szerzője.
A két megfontolás nem csupán eltérő lexikológiai szemléletről árulkodik, hanem arról is, hogy az ilyesféle szótárak egyszersmind sajátos lenyomatai egy-egy korszaknak.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Kevesebbel is beérnék a mai amerikaiak elődeiknél, de egy magyarnak ez még mindig sok.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
