Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Franciaországnak nincs kőolaja, de vannak ötletei
– mondta szuggesztíven a kamerába a kockás inges kocahorgász az energiatakarékossági kormányhivatal reklámszpotjában. 1974 őszén ezzel is felkészítették az ország lakóit a közelgő gazdasági megszorításokra. A kisfiával pecázó középkorú férfi a hagyományos nemzeti büszkeségre építve próbálta eladni a franciáknak, hogy a „túlságosan drága” kőolaj miatt komoly változásokra kell felkészülniük.
Könnyen lehet, hogy az akkortájt kipróbált ötletekre is szükségük lesz az Európai Unió országainak, ha komolyan gondolják, hogy gyorsan felszámolják függőségüket az orosz energiahordozóktól.
Az 1973-as olajválság nyomán bevezetett megszorító intézkedések közül több is hasonlít arra, amit most is, már hetek óta pedzegetnek szakértők, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és több kutatóintézet. A francia kormánynak például annak idején első dolga volt, hogy mérsékelje a megengedett legnagyobb sebességet az autópályákon és az utakon, 120, illetve 90 km/h-ra.
