Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A tengerentúlon jó pár jobboldali populista-nacionalista számára Budapest az új Róma, Orbán Viktor pedig a politikai pápa. Az utóbbi két évben a nemzeti-konzervatív irányzat vezetői ismételten találkoztak vele, de hogy miként reagálnak legutóbbi, tusványosi beszédére, amelyben rasszista elmélettel támasztotta meg bevándorláspolitikáját, nos, az alapvetően meg fogja határozni a republikánusok erkölcsi alapállását. Így foglalja össze a helyzetet a konzervatív Wall Street Journalben William Galston, a lap rendszeres szemleírója, az egyik legbefolyásosabb washingtoni agytröszt, a Brookings Intézet egyik vezetője.
Felidézi, hogy a kormányfő az erdélyi nyári szabad egyetemen a migrációt korunk egyik legfőbb kihívásaként emlegette és mindjárt szakirodalmat is ajánlott: a francia Jean Raspailtól a Szentek táborát, amely a „nagy lakosságcsere” névre keresztelt összeesküvés elmélet alapművének számít. Fehér nacionalisták folyamatosan hivatkoznak rá az USA-ban és Európában is. Lényege, hogy az elit a bevándorlás segítségével igyekszik aláásni a fehér keresztény lakosság kulturális és politikai hatalmát.
