Mi az a nagy európai lakosságcsere-elmélet, amit Orbán emlegetett, és miért olyan veszélyes?
Szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet is helyet kapott Orbán Viktor hétfői beiktatási beszédében. A nagy európai lakosságcserét nem először emlegette a kormányfő, de hosszú távú politikai vízióban eddig még nem kapott helyet. A Franciaországban született teória az Egyesült Államokban antiszemita felhangokat is kapott, az elmúlt években pedig több halálos lövöldözés elkövetője is a zászlójára tűzte.
Hétfő délután, miniszterelnöki eskütételét követően Orbán Viktor hosszú beszédben vázolta fel következő évekre szóló programját. A szónoklat első hallásra még békülékenynek is tűnhetett, hiszen az ötödik alkalommal megválasztott kormányfő – túl azon, hogy konkrét intézkedésekről nem beszélt – először mondta ki, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország a támadó fél, Magyarország a NATO tagja akad maradni, és erős kritikák mellett azt is elmagyarázta, mit keresünk az Európai Unióban.
Ha azonban a beszédet úgy tekintjük, mint egy hosszú távú miniszterelnöki víziót, olyan aggasztó mondatokat is találhatunk benne, melyeket nem emeltek ki a tudósítások. Különösen szembetűnő volt az a rész, ahol Orbán a nyugati világ „meg-megújuló öngyilkossági hullámairól” értekezett. Példaként ugyanis
egy olyan összeesküvés-elméletet hozott fel, melyet világszerte nemcsak szélsőjobboldali filozófusok tettek magukévá, hanem tömeggyilkosságok elkövetői is hivatkoznak rá.
A „nagy európai lakosságcsere”, mely Orbán magyarázata szerint a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációkból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni, nem először bukkant fel a miniszterelnök tárházában. 2017 áprilisában , a Kossuth Rádióban a civil szervezeteket vádolta azzal, hogy „olyan Európát képzelnek el, amelyben részleges lakosságcsere történik, idegen népelemeket engednek be a világ más részeiből”. Néhány hónappal később ugyanitt az NGO-k célját is megnevezte, szerintük azért erőltetik, hogy „a spekulánsok, mint amilyen Soros is, sok pénzt kereshessenek”.
“Egyre kevesebb európai ember születik, és egyre több idegent hoznak ide. Ez meg fogja változtatni a kultúránkat, és egy-két év elteltével nem ismerünk rá a saját falunkra, a saját városunkra, a saját országunkra és a saját kontinensünkre” – vádolta egy évvel később a migrációt támogató európai politikusokat. A lakosságcsere szót pedig a 2019-es Budapesti Demográfiai Fórumon is említette.
A hétfői eskütétel után elhangzott beszéd azonban több szempontból is különleges volt. Nem csak azért, mert a lakosságcsere lényegében most először került elő miniszterelnöki programismertetésben, hanem azért is, mert mindössze két nappal egy olyan amerikai lövöldözés után került rá sor, amelynek elkövetője éppen erre az elméletre alapozta tettét.
Múlt szombaton a 18 éves Payton Gendron a New York állambeli Buffalóban egy szupermarketben nyitott tüzet a vásárlókra, több mint tíz halálos áldozatának nagy része afroamerikai volt. Azóta kiderült, hogy Gendron rasszista indíttatásból gyilkolt, a lövöldözés előtt pedig egy 180 oldalas kiáltványt is közzétett, melyben többször is utalt a „nagy lakosságcserére”. A fiatal abban hitt, hogy a fehér amerikaiakat „bizonyos csoportok” szándékosan bevándorlókra akarnak cserélni, ezen akart bosszút állni.
Joe Biden: A fehér felsőbbrendűség megmérgezi Amerikát
Vasárnap 10-en vesztették életüket egy rasszista indíttatású tömeggyilkosságban Buffalóban, itt tartott érzelmes beszédet az amerikai elnök kedden.
Nem régi, és nem fogalom
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a két eseménynek bármi köze is lenne egymáshoz, de a jelenség megértéséhez mindenképpen érdemes megvizsgálni, honnan is ered a pontosan mit is jelent a grand remplacement. A nyelv nem véletlen, az elmélet gyökerei a 20. század eleji Franciaországban születtek, de igazán felkapott csak 2011-ben lett, amikor a francia író, Renaud Camus megírta hasonló című esszéjét.
Camus ebben azzal érvelt, hogy a lakosságcsere jelentését nem is igazán lehet meghatározni, mert az nem egy fogalom, sokkal inkább egy jelenség. Teóriája szerint az „őshonos francia népet” Európán kívülről – főleg Afrikából és a Közel-Keletről – érkező bevándorlók cserélik le, egy külső hatalom támogatásával. Ezt azért is tehetik meg, mert az iparosodás, a szekularizáció és a kulturális züllés táplálta materialista társadalom és globalizáció „minden nemzeti, etnikai vagy kulturális sajátosságot nélkülöző, lecserélhető embert hozott létre. (Itt érdemes visszaemlékezni Orbánnak azokra a mondataira is, melyek a nyugati individualista társadalmat és a közép-európai keresztény családmodellt vetik össze.)
Bár Camus állításait demográfusok és társadalomkutatók is cáfolták, ez nem akadályozta meg abban, hogy az elmélet elterjedjen a nacionalista és szélsőjobboldali csoportok között, amit a 2015-ös menekülthullám csak tovább erősített. Nem kellett hozzá sok idő, és az Egyesült Államokban is gyökeret vert, ahol azonban már nem a muszlimok voltak a fő célpont: a fehér felsőbbrendűséget hirdetők tűzték a zászlójukra, és antiszemita felhangot is kapott.
Az, hogy milyen hamar elterjedt, a Virginia állambeli Charlottesville városában történt 2017-es események bizonyítják. A településen fehér felsőbbrendűséget hirdető rasszisták és neonácik tartottak tüntetést, miután a város egyetemének vezetői úgy döntöttek, eltávolítják Robert E. Lee tábornok szobrát. Az utóbbi évek egyik legnagyobb amerikai radikális demonstrációjának résztvevői – főleg a zsidóknak üzenve – többször is azt kiabálták, „nem fogtok minket lecserélni”. Az esemény után Camus a Vox hírcsatornának tagadta, hogy bármilyen összefüggés lenne elmélete és a neonácik között, azt ugyanakkor leszögezte, hogy megérti a közhangulatot.
2019-ben egy szélsőjobboldali terrorista 23 – főleg latin-amerikai – embert ölt meg egy El Pasó-i szupermarketben. A lövöldöző tette előtt szintén egy olyan kiáltványt posztolt, mely többször említette a lakosságcsere-elméletet. Hasonló motiváció állt a 2015-ös charlestoni templomi lövöldözés, a 2018-as pittsburghi zsinagógában elkövetett mészárlás, és a 2019-ben, az új-zélandi Christchurch mecsetében elkövetett, 49 ember életét kioltó merénylet mögött.
Kínos mondatok
Tévedés lenne ugyanakkor azt hinni, hogy a lakosságcsere elmélete csak magányos bűnelkövetők kiáltványaiban szerepel. Az elmélet igazán azért veszélyes, mert hamar átszivárgott a szélesebb közönséghez is, egy májusi felmérés szerint minden harmadik amerikai hisz valamely elemében.
„Az ideológiának különböző megnyilvánulásai léteznek az amerikai jobboldalon, de az utóbbi években sokkal nyíltabban a felszínre kerülnek, és a Republikánus Pártban is retorikai túlsúlyba kerültek” – mondta az ABC hírtelevíziónak Larry Rosenthal, a Berkeley Egyetem extrémizmuskutatója.
Egyik legismertebb terjesztője nem más, mint az Orbán Viktorral és a magyar kormánnyal kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló Tucker Carlson. A Fox News műsorvezetője, aki tavaly Esztergomban is fellépett, interjút készített a magyar miniszterelnökkel, valamint a határkerítéshez is ellátogatott, a The New York Times számításai szerint több mint 400 alkalommal figyelmeztetett műsoraiban a lakosságcsere veszélyeire. Ezzel – ahogy a The Guardian elemzése is rámutat – többet tett a rasszista konspiráció terjesztéséért, mint bárki más az Egyesült Államokban.
Úgy tűnik azonban, hogy a buffalói lövöldözés után még neki is kellemetlen volt a téma, mással legalábbis nem magyarázható, hogy a szombati tragédia után Carlson nem említette meg a tettes motivációi között. Hétfői monológjában azt állította, hogy a kiáltvány „egyáltalán nem volt politikai”, és mentális betegnek nevezte a gyilkost.
Európai összefonódások
A nagy lakosságcsere fogalma amerikai republikánus politikusok felszólalásaiban is gyakran felbukkan. Steve King kongresszusi képviselő 2018-ban – tehát több mint egy évvel azután, hogy Orbán először kitért rá – Soros Györgyöt hibáztatta a folyamatért, Dennis Baxley floridai szenátor pedig 2019-ben egy abortuszról szóló vitán hozta fel a témát.
Európában, az elmélet őshazájában a politikai diskurzusba Marine Le Pen, illetve az idei francia elnökválasztáson is induló publicista, Eric Zemmour emelte be. Az elmúlt években a legtöbb uniós tagállamban a kifejezetten szélsőjobboldali kispártok tették magukévá, kivételt talán Olaszország jelent, ahol Matteo Salvini volt miniszterelnök-helyettes emlegette gyakran, míg Ausztriában a később ibizai videójába belebukott Heinz-Christian Strache alkancellár is kampányolt vele.
Magyarország esetében az a különleges, hogy Orbán Viktor egy kétharmados többséggel megválasztott párt elnökeként, és miniszterelnökként beszél róla.
A kormányfő a 2015-ös migrációs válság óta többször is fejtegette az alapelméletet, miszerint a migrációt támogató elitek (például az Európai Unió és Soros György) célja az, hogy Európa keresztény lakosságát a muszlim – ázsiai és afrikai népekkel – cseréljék fel. Orbán erről gyakran beszélt a demográfiai fórumokon is, a kormány családpolitikájának pedig hangsúlyos eleme, hogy bevándorlás helyett a születésszám növelésével csökkentsék meg a népességfogyást. (Igaz, nem sok sikerrel.) Az utóbbi években, valamint a koronavírus árnyékában azonban a gondolat háttérbe szorult.
Az, hogy egy kisebb szünet után Orbánnak miért volt fontos ismét beemelnie a diskurzust a közbeszédbe, a kormányt ismerve valószínűleg csak a következő években fog kiderülni.
Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az elméletet hirdető uniós pártok között sok olyat találunk, amely lehetséges szövetségesként felmerült a Fidesz uniós partnerei között – ideértve a spanyol VOX-ot is. Bár a szélsőjobboldali európai pártszövetség mindig is csak papíron létezett, az ideológiai kapcsolódás máig megmaradt, ami akár segítheti is az Európai Unióban a Néppártból való kiszorulása után szövetségesek nélkül maradt kormányfőt.
A lakosságcsere-elmélet ahhoz is megfelelő eszköz lehet, hogy Orbán visszaemelje a közbeszédbe a migráció témáját, mellyel eddig is sikeresen tudta tematizálni a magyarországi közbeszédet. Nem mellékesen pedig két legyet üthet egy csapásra: a kifejezetten muszlim bevándorlókra utaló teória arra is kiváló, hogy megkülönböztesse a „jó” migránsokat a „rosszaktól”, hiszen az még Orbánnak is kellemetlen lenne, hogy az Ukrajnából eddig Magyarországra érkező körülbelül félmillió emberből közellenséget kreáljon.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Miben volt más Orbán mai beszéde a 2018-ashoz képest?
Jövőt vázolt ötödik miniszterelnöki beszédében is Orbán Viktor, de ezúttal sokkal óvatosabb volt, mint 2018-ban, amikor 2030-ig tervezett. Ezzel együtt is túlzás lenne programadó beszédet emlegetni, mivel a hangzatos politikai szólamokon kívül konkrét terveket nem hallottunk tőle még a következő négy évre sem. Volt viszont sorosozás, brüsszelezés és genderezés is.
Orbán Viktor a veszély évtizedéről beszélt, kormányáról azonban nem mondott semmit
Orbán Viktor megválasztása utáni beszédében az elkövetkezendő tíz év kihívásairól beszét, szerinte bizonytalan, gazdaságilag nehéz, háborús évtized jön, amire a kormány megfelelő választ fog tudni adni.
