Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A szabad Kelet-Európa és az ukrajnai háború egyaránt a most elhunyt politikus örökségéhez tartozik – mutat rá a részben magyar származású szemleíró, Eric Frey a bécsi lapban. Ő is úgy látja, hogy a korábbi szovjet pártfőtitkárnál és államfőnél senki más nem befolyásolta jobban a történelem menetét a 20. század végén.
Eltemette Európában a kommunizmust, véget vetett a hidegháborúnak, visszaadta a szabadságot a nemzeteknek a kontinens középső és keleti részén, továbbá akaratlanul szétverte a Szovjetuniót. A külpolitikában következetes és a világ számára sikeres politikát vitt, ám odahaza határozatlannak bizonyult a reformokkal, aminek az eredménye gazdasági katasztrófa lett, és az azután kudarcra ítélte a glasznoszty és peresztrojka programját.
Mihail Gorbacsovval a huszadik század meghatározó politikusa ment el
A megreformálhatatlant próbálta megreformálni, és ezért óhatatlanul kudarcot vallott, mégis ő az, aki új esélyt adott a világnak a tartós békére. Demokratikus és szabad társadalmat akart építeni a Szovjetunióban, ám a kommunista birodalom szétesett, és a legnagyobb utódállamban, Oroszországban Vlagyimir Putyin államfő éppen most rombolja le az általa lassan és több hibával végrehajtott reformok utolsó elemeit.
