Nőügyekkel foglalkozom!
“Nőügyekkel nem foglalkozom!”-mondta Orbán Viktor 2017-ben viccelődve a washingtoni (női) nagykövet leváltásán. Pedig az, hogy a magyar kormány szisztematikusan elzárkózik számos, a nők jogait és egyenlőségét érintő kérdéstől egyáltalán nem vicces. A családon belüli erőszak, a diszkrimináció a munkahelyen, vagy a reproduktív egészség mind olyan témák, amik magyar nők millióit érintik, mégis alig hallunk róluk a politikában. Közben, az Európai Unió kész nagyobb lépéseket tenni a nők jogaiért mint valaha, a kérdés csak az, Magyarország is vele tart-e? Indul a HVG360 új, a nők helyzetével foglalkozó sorozata: Nőügyekkel foglalkozom!
EUrologus: Mikortól képes legkorábban érzékelni egy kislány, hogy a neme miatt máshogyan bánnak vele?
Csernus Fanni: A nemzetközi kutatások szerint nagyjából 2 éves kor környékén a gyerekek már azonosulnak a hozzájuk rendelt nemmel. 2-4 éves kor között ez már abban is megnyilvánul, hogy milyen játékokkal játszanak, milyen színeket választanak ki, de képesek már tevékenységeket és tárgyakat is társítani a különböző nemekhez. Az eltérő bánásmód sokszor nem explicit formában jelenik meg, hanem sokkal finomabban.
Például, ha megdicsérsz egy kislányt azzal kapcsolatban, hogy milyen csinos, milyen jól viselkedik, milyen szépen rendben tartja a szobáját, már az rengeteg implicit jelentéstartalmat hordoz magában. A gyerek ebből azt szűri le, hogy ezek tetszenek a környezetének és ezeket így kell csinálnia. Abból is kapja az inputokat, hogy milyen ruhákat vesznek le a polcról neki.
A színpreferenciát mérő vizsgálatokban is látszik, hogy a 2-3 éves kislányok már egyértelműen a rózsaszín dolgok felé nyúlnak és a hozzájuk társított játékokat, a babaházat, játékkonyhát választják. A kutatások és megfigyelések szerint a fiúkkal szemben gyakran kevésbé elnéző a társadalom, ha nem a nemüknek megfelelő dolgok iránt érdeklődnek. Egy kislány esetében elfogadhatóbb, ha nadrágot hord vagy kisautókkal játszik, mert még mindig inkább rendben van, hogyha valaki a sztereotípiákon nyugvó hatalmi viszonyok szerint „fölfelé pozícionálja magát”, mint lefelé.
EUrologus: A kutatásukból az derült ki, hogy már az óvodai ünnepségeken is előtérbe kerülnek a nemi szerepek, amikor mondjuk március 15-ére a fiúknak sisakot, a lányoknak pedig pártát kell készíteni.
Cs. F.: És ha valakinek ez nem tetszik, azt ki lehet forgatni úgy, hogy az illető a magyar hagyományok vesztét akarja. Pedig nem arról van szó, hogy ne adjuk át a hagyományokat, a történelmi múltunkat, hanem arról, hogy ne úgy adjuk át, hogy közben folyamatosan bújtatott üzeneteket küldünk a gyerekek felé. Ezzel csökkentjük a cselekvési terüket és ami még riasztóbb, hogy az elképzelések szintjén is korlátozzuk őket.
EUrologus: Mennyire mossák össze a megszokottól eltérő viselkedést az LMBTQ-emberekkel kapcsolatos sztereotípiákkal?
