A statisztikákban már biztosan javulni fog a nők helyzete Magyarországon a Tisza-kormány alatt

Az Európai Nemek Közti Egyenlőség Index (European Gender Equality Index, EIGE) az egyik legátfogóbb mércéje annak, hogyan áll a nők helyzete egyes európai országokban: Magyarországon évek óta kifejezetten rosszul. A legújabb, 2025-ös adatokban, amelyek egyébként a 2024-es helyzetet tükrözik, hazánk hátulról a második. Csak Cipruson rosszabb nőnek lenni, mint nálunk az EU-ban. Az EIGE-index számos területet magában foglal, mint a politikai és társadalmi befolyás, egészség, oktatás, fizetett és fizetetlen munka, illetve az erőszak és bántalmazás elszenvedése. Ezek mind a nők elleni diszkrimináció mércéi.

Egy területen kimondottan rosszul álltunk az elmúlt években: a nők társadalmi és főként politikai befolyása nálunk volt a legalacsonyabb egész Európában. Ezen a területen 100-ból csak 12,9 pontot kaptunk, míg az európai átlag 40,5. A befolyásra vonatkozó mérésekben használt öt indikátorból legalább háromért szinte teljes mértékben a kormánypárt hibáztatható: a női helyi és országos képviselők aránya, illetve a női miniszterek aránya nagy részben az őket nem delegáló Fidesz miatt volt olyan alacsony, hogy Magyarország a mérés utolsó helyén landolt. Az utolsó, a női miniszterek aránya egyenesen nulla volt 2024-ben és 2025-ben is. Varga Judit igazságügy miniszter 2023-as lemondása óta ugyanis egyáltalán nem volt női miniszterünk, miközben az európai átlag 35 százalék, vagyis körülbelül minden harmadik európai miniszter nő.

Az országos politika szintjén már biztosan hoz javulást a most felállt Országgyűlés, illetve a következő Magyar-kormány. A megválasztott országgyűlés 25,6 százaléka lesz nő. Ez komoly előrelépés az eddigi 14,1 százalékhoz képest. Igaz, még ez a magasabb arány is elmarad az európai átlagtól, amely 2024-ben 33 százalék volt. A miniszterek esetében is lesz javulás, a Magyar Péter által bejelentett 16 miniszterből 3 nő, ez 18,75 százalékot jelent. Egyébként említésre méltó, hogy itt nem számoltuk például Bódis Krisztát, aki kormánybiztosi minőségben fog majd össze több társadalompolitikai területet, vagy az egyéb nők által betöltött politikai pozíciókat, például azt, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettes is lesz.

https://hvg.hu/360/20260504_hvg-eselyegyenloseg-tisza-part-nok-politika-parlament

Összességében kijelenthető, hogy a nők politikai befolyásosságában Európát még nem értük utol. A jelenlegi magyar adatok körülbelül Horvátországhoz zárkóztatják fel hazánkat. Náluk a miniszterek 16 százaléka lesz nő, ami kicsit kevesebb, mint itt, de az Országgyűlésben 32 százalék a női képviselők aránya, ami még mindig jobb, mint nálunk. Egyébként a maradék két EIGE-indikátor, melyek a nők befolyását mérik, a legnagyobb cégek vezetőségében dolgozó nők aránya (11%) illetve a legnagyobb sportágakat képviselő szervezetek női tagjainak aránya (17%) sem volt teljesen független a politikától Magyarországon az utóbbi években. Így, habár ezt rögtön nem változtatja majd meg az új parlament felállása, itt is várható némi javulás.

Egyébként a Tisza programjának több területe rezonál azokra a diszkriminációs problémákra, amiket az EIGE is mér, de ezeken a területeken meg kell várnunk, hogy felmérjük az esetleges új intézkedések hatását. A Tisza nőkre vonatkozó programjáról itt írunk részletesebben.

https://hvg.hu/360/20260209_premium-hirlevelek-kokett-tisza-program-menstruacio-abortusz-fogamzasgatlas-nok-elleni-eroszak-kisebbsegek

Első körben a Tisza-kormány törvényben rögzítené, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járna a dolgozóknak nemtől függetlenül, ami alapvetően egy jó lépés. Magyarországon bérszakadék van például a mediánbért kereső férfiak és nők között, de a férfi és női nyugdíjasok között is. Ez azonban nemcsak azért áll elő, mert ugyanabban a munkakörben a nők kevesebb bért kapnak – bár ez is gyakori –, hanem azért, mert a „nőiesebb” munkakörök általában alulfizetettek a férfiak által dominált szektorokhoz képest. Még akkor is, ha hasonló képesítést igényelnek.

Szintén jó irány lehet a háztartási láthatatlan munkaterhek egyenlőbb elosztását szorgalmazni, hiszen, például a magyar nők 42%-a tölt heti 35 óránál többet gyermekneveléssel. Ellenben a férfiaknak csak 22%-a tölt legalább ennyi időt a gyermekeivel. Ezért is jó ötlet az apasági szabadság bevezetése, amit a Tisza megígért.

Viszont a háztartási teendőkben a nemek közti aránytalanságok nem oldhatóak meg kizárólag törvénykezéssel. Sok múlik magukon a családokon is, illetve a mélyebb társadalmi beidegződések átalakításán arra vonatkozóan: mik egy férfi vagy nő feladatai otthon.

Mindenesetre papíron már elkezdődött a javulás a magyar nők helyzetében. Viszont a továbbiakban a megvalósítás válik kritikus kérdéssé, vagyis hogyan kezel a Tisza egyéb problémás területeket, amire a programja nem tér ki. Ott van például az abortusz kérdése, amelyet egy az Orbán-kormány által bevezetett szigorú, bürokratikus és érzéketlen szabályozás erodált, az abortuszt választó nőknek például kötelező meghallgatnia a magzati szívhangot, mielőtt elvégezhetik a beavatkozást. Magyar ebben a kérdésben nem ígért változtatásokat, szerinte az abortusz kérdése Magyarországon rendezett.

Nőügyekkel foglalkozom! sorozatunk, a kormányváltás időszakában a nőket érintő változások hatásait, a további reformokat igénylő területeket és a mindennapi szexizmus olyan elemeit járja körül, amiről a politika nem beszél.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.

Nyitókép: Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza Párt egy fórumán Bódis Krisztával és a parlament elnökévé választott Forsthoffer Ágnessel. Fotó: Tisza Párt