A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Szívesen papol a kormány és személyesen Orbán Viktor arról, hogy a nemzeti értékeket helyezik mindenek fölé. Ezek szerint a felsőoktatásban számukra a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számít a nemzeti értéknek a maga több száz milliárd forinttal megtámogatott, ideológiailag motivált képzésével, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a futottak még kategóriába sorolható.
A múlt héten a qubit.hu-hoz eljutott, a Műegyetem szenátusának ülésén készült hanganyagból derült ki, hogy bár megtehetné, nem indult újra posztjáért Czigány Tibor rektor. Keserű szavakkal ecsetelte a kormánnyal való kapcsolatukat is. Áprilisban az ő és a dékánok aláírásával levelet küldtek Csák János miniszternek, amelyben kifejtették, hogy
„az egyetem számára a 2024. évi működés finanszírozására előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított”.
A hiány olyan nagy, hogy a vezetőség szerint többletfinanszírozás nélkül még az idén csoportos létszámleépítést kell végrehajtani, s ez „nemcsak nagy elégedetlenséget és országos visszhangot váltana ki, hanem a BME oktatói, kutatói állományának olyan visszafordíthatatlan károsodását eredményezné, amelyből a kilábalás a finanszírozás helyreállítása után is évtizedeket venne igénybe”. Csákot és a kormányt azonban nem hatotta meg a levél, még válaszra sem méltatták az aggódókat.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
