Férfi-női harc az amerikai választáson: nem ez lesz a végső

„Előre megyünk, nem hátra!” – a magyar kormánypropagandában sokszor idézett mondat váratlan helyen bukkant fel az Egyesült Államokban: olyan nyilvános mosdókban, gyermekgondozó-pelenkázó helyiségekben volt olvasható, amelyekbe nők, többségében középosztálybeli, alacsonyan képzett nők térnek be.

Ezek a nők nyilván nem azért jönnek ide, hogy politikailag mozgósítsák őket, hanem hogy alapvető szükségleteiket-feladataikat ellássák, lehetőleg minél védettebb és intimebb körülmények között. Éppen ezért váratlan számukra a kampányüzenettel való szembesülés, és ennek a különleges pillanatnak a jelentőségét ismerte fel a Kamala Harrist támogató kampánystáb, amely úgy döntött, célzott mikrokampányokkal szólítja meg a bizonytalan női szavazókat, vagy azokat a nőket, akik eddig, különböző okokból Donald Trumpra szavaztak. „Védd a tested, védd a jogaid” – ez állt még a sok ezer üzenőcetlin, amit aktivisták ragasztottak ki a sajátos wc-kampányban.

Az idei választást a nők fogják eldönteni – politikai oldaltól függetlenül egyetért ebben az elemzők többsége. Hosszan tartó tendencia utal arra, hogy erősödik a nők befolyása, és emögött több demográfiai, társadalmi ok is van. Eleve népesebb az aktív női szavazótábor: a 2020-as választásokon a voksok 54,7 százaléka származott nőktől és 44 százaléka férfiaktól. A nők tovább élnek (hat évvel magasabb, 80 év a várható női élettartam, mint a férfiak esetében) és szívesebben is mennek szavazni. A több nő azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy nagyobbak a női jelölt esélyei is.

Már másodszor áll közel ahhoz az Egyesült Államok, hogy női elnöke legyen, ráadásul színesbőrű női elnöke, de Hillary Clinton bukása intő jel, számolni kell azzal: a nők nem feltétlenül állnak be a női jelölt mögé.