A magyar felsőoktatás akkor léphet be a nemzetközi ligába, ha nagy számban vonzza a külföldi diákokat, oktatókat és kutatókat is – állítja Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus új elnök-rektora. A belga származású közgazdász az országos bajnok egyetemet világszínvonalra emelné.
Milyennek látja a magyar felsőoktatás színvonalát európai vagy akár globális összehasonlításban?
Nagyon értékes kutatási tevékenység folyik az országban. Ennek egy része nemzetközi és angol nyelvű, a másik része pedig csakis magyar nyelven történik. Nagyon fontos lenne az angol nyelven folyó kutatások arányának növelése, hogy a világ számára is látható legyen, amit létrehozunk. Külföldön a csúcsszintű kutatás úgy működik, hogy a legjobb egyetemeken a kutatók angolul publikálnak, és a láthatóságuk is nemzetközi. A hallgatók szintjén még nagyobb a kihívás, most az a feladat, hogy idevonzzunk tehetséges külföldi diákokat. Jelenleg ahol angolul tanítunk, a hallgatók zöme még ott is magyar.
A modellváltó egyetemek diákjai kimaradnak az uniós Erasmus- és Horizont-ösztöndíjakból, helyette a magyar kormány kreált saját programot, amelyben nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is ajánl lehetőségeket a diákoknak, például akár Oroszországban, Irakban, Szíriában. Ön ezt is a nemzetközivé válás részének tekinti?
A nemzetköziesedéshez az első lépés a külföldi diákok idecsábítása Magyarországra. Az Erasmus lehetőséget kínál egyfajta nemzetközi kapcsolódásra, de ez főleg a magyar diákoknak fontos. A befagyasztása miatt azonban más típusú külföldi tapasztalatot tudunk kínálni nekik. A kormány programja, amellyel kompenzálni próbálja az Erasmusból kiesett diákokat, nem speciálisan Európa-fókuszú, tág képet ad, sok eleme az EU-n kívüli nemzetközi láthatóságot biztosítja. De ez nem segíti célzottan a diákjainkat abban, hogy kifejezetten Nyugatra menjenek.
Az ön által kidolgozott hídstratégia egyebek mellett Nyugat és Kelet között akar kapcsolatot teremteni. Magyarország hol található ezen a skálán?
A hídstratégia több területet ölel fel, elsősorban arra irányul, hogy összeköttetés legyen a jelen és a jövő között, hogy egy vezető nemzeti intézmény globális és európai szereplővé váljon. Ehhez arra van szükség, hogy több külföldi oktató és nappali tagozatos hallgató érkezzen Magyarországra.
A Corvinuson a külföldi hallgatók aránya 15 százalék körül van, ezt szeretné megduplázni. Jelenleg honnan érkeznek ide diákok?
Sok diákunk érkezik Közép- és Kelet-Ázsiából. Az Európai Unióból főleg csak olyanok választják a magyar egyetemeket, akiknek valamilyen magyar kötődésük van. De ha globális intézmény akarunk lenni, akkor az EU-ból is több hallgatót kell vonzanunk.
Csak a példa kedvéért, miért választaná Budapestet, és nem mondjuk Londont egy francia diák, aki közgazdaságtant szeretne tanulni?
Jogos kérdés. Ez elsősorban a márkázáson múlik, ezért a Corvinuson új kommunikációs stratégiát dolgozunk ki. Először is Budapestre koncentrálva, ami fantasztikus hely, ráadásul sok más egyetemmel ellentétben mi tényleg a város szívében vagyunk. A második pont, hogy azt üzenjük a tehetséges diákoknak, itt hasonlóan képzett társakkal találkozhatnak, mint amilyenek ők maguk. A harmadik pedig az oktatási szolgáltatások színvonala, ehhez egyre erősebben fogjuk hangsúlyozni a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság területeit. Kiváló programokat kínálunk, angol nyelven, kutatásalapú egyetemen a közgazdaságtan, az üzleti menedzsment, a társadalomtudományok és a nemzetközi kapcsolatok területein.
A külföldi hallgatók számának növelése azt jelenti, hogy kevesebb hely lesz a magyar diákoknak, vagy több lesz a férőhely?
Amikor azt mondjuk, hogy 20-30 százalékra akarjuk növelni a külföldi hallgatók arányát, akkor azt a jelenlegi létszámon felül értjük. Sőt a magyar hallgatók számát is szeretnénk egy kicsit növelni. Összességében az egyetem 9-10 ezer körüli létszámát szeretnénk 12-13 ezerre növelni. Most a Corvinuson 19 diák jut egy oktatóra, ez a legjobb arányok között van a világon. Átlagosan professzoronként 25 hallgató a standard, tehát ez sem akadálya a létszámnövelésnek.
A Corvinuson a legmagasabbak között van a felvételi ponthatár. Ezt főleg erős középiskolából, jól szituált családokból, többnyire Budapestről nekifutó diákok képesek csak megugorni. Szándékukban áll nyitni az ettől eltérő hátterű fiatalok felé is?
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
