„Nem az az érdekes, hogyan ülsz, hanem hogy tíz-húsz percenként mozdulj meg” – minden, amit megtehetünk a gerincünk egészségéért

„A derékfájás nagyban befolyásolja, hogy a funkcionális képességeinket miként tudjuk ellátni. Ha a térdünk fáj, valahogy elsántikálunk a lakásban, még dolgozni is el tudunk menni, de ha a derekunk fáj, az gyakran annyira lenulláz, hogy az ágyból sem bírunk kikelni. A gerincproblémák ezért is foglalnak el kiemelt helyet a mozgásszervi problémák között” – mondja Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, aki ugyanakkor kiemeli, hogy Magyarország kifejezetten rosszul áll az ilyen jellegű elváltozások kezelésében.

„A Lancet orvosi folyóirat nemrég közölt egy epidemiológiai rangsort, ami a betegségben eltöltött évek számát mutatta. Ezt a derékfájás vezeti, egyébként nagyon régóta. De most először láttam leírva, hogy 204 ország között Magyarország van az élen. Elértük, hogy világvezetők legyünk e téren.”

Ez egyrészt a betegek állapotáról, másrészt az egészségügy terheiről is lehangoló képet fest. „Az Economist publikált korábban egy kutatást, amely a derékfájdalom és a hozzá kapcsolódó költségek összefüggéseit tárta fel, ennek a betegségcsoportnak ugyanis súlyos nemzetgazdasági terhei vannak. Jelentősek a költségek, hiszen egy gerincbeteg nem két nap alatt gyógyul meg, sok vizsgálat, orvosi vizitek, akár kórházi ellátás vár rá. Több országban már léteznek jól működő protokollok az egészségügyben arra, hogy a gerincbetegek ne pattogjanak az ellátórendszerben, hanem minél hatékonyabban, gyorsabban jöjjön a megoldás.” A szakember szerint ma már olyan sok az érintett, hogy nemcsak egyéni intervenciókra lenne szükség, hanem akár OEP-finanszírozott lehetőségekre is.

Baj, ha valaki nem mozog, de az is, ha sokat és rosszul csinálja

A gerinc egészségmegőrzésének két alappillére a mobilitás és a stabilitás megléte – teszi hozzá Ádám Judit gyógytornász. „Mobilitás alatt azt értjük, hogy ne legyenek beszűkült mozgásirányok se előre-, se hátra- vagy oldalra hajláskor, se rotációkor, forduláskor. A vizsgálaton azt is figyeljük, hogy mennyire mozdulnak harmonikusan a csigolyák. A mozgásban ideális esetben minden szegment, azaz két csigolya és a köztük lévő porckorong alkotta egység részt vesz. Ha valahol mozgásbeszűkülés alakul ki, akkor a fölötte vagy alatta lévő szegment kompenzál. A merev és a hipermobil szakasz egyaránt fájhat.”

Mint mondja, két okból alakulhat ki gerincprobléma: vagy azért, ha valaki nem mozog, vagy azért, ha sokat és rosszul mozog. „Nem kedvez a gerinc egészségének, ha a mozgásforma nagyon egysíkú, egyirányú, aszimmetrikus. Utóbbi esetben kompenzálni kellene a másik oldal erősítésével, mobilizálásával, hogy nagyjából egyensúlyban maradjon a terhelés.”

Degeneratív, azaz az idő múlásával és a használattal járó elváltozás gyakorlatilag mindenkinél megjelenik egy bizonyos életkor fölött.

„40 pluszosan nincs olyan, akinek ne lenne dehidratált a porckorongja vagy ne lenne valamilyen degeneratív elváltozás a gerincén,

de sokan önmagában már attól megijednek, ha le van írva a diagnózis. Ha kiderült, akkor viszont tenni kell azért, hogy ne romoljon, ne fájjon. Ennek egy gyógyírja van: mozogjunk.” Degeneratív elváltozás lehet lehet az ízületi artrózis, vagyis a porckopás, a csigolyák közötti kisízületek kopása, a „csőrképződés” és a meszes lerakódások. Utóbbi ott alakul ki, ahol a legnagyobb igénybevételnek van kitéve az ízület, és ez a testtartási anomáliáknak is köszönhető.

Ha előrehelyezett a fejtartásunk, a nyaki, háti átmenetben kialakulhat az úgynevezett banyapúp, amely a csigolyák rendellenes helyzetbe kerüléséből adódó dudor, és amely nemcsak magából a csontból, hanem zsírszövetből is áll. Jó hír viszont, hogy a folyamat visszafordítható megfelelő tornával és lágyrész-mobilizációval – mondja Ádám Judit, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy mennyire fontos a mozgásszervi fájdalmak, betegségek kezelésében a következetesség. Ezt ugyanis nem egy-két alkalommal kell csinálni, hanem hónapokig.

A porckorong MRI-n látott elváltozásainak – a természetes öregedési folyamat mellett – életmódbeli és alkati faktorai is vannak, így eltérő, hogy kinél miként, mikor jelentkeznek. „A sérvet ugyan hivatalosan MRI-felvétellel diagnosztizálják, mégsem lehet belőle feltétlenül megállapítani a mozgásszervi státuszt. Ha bejön két ugyanolyan korú, ugyanolyan lelettel rendelkező beteg, lehetséges, hogy az egyik a Margitszigeten futott előtte, a másik meg csak négykézláb tudott bemászni a rendelőbe”, érzékelteti a potenciális eltéréseket, hozzátéve, hogy a fájdalommintákból több információ kiderül. „Tudjuk, hogyan működnek a tünetek egy porckorong-elváltozásnál, és hogyan az egyéb, gerinc eredetű mozgásszervi problémáknál. Semmi sem fekete-fehér, nincs tankönyvi eset, de a tünetek helye és viselkedése fontos támpontot adhat arra, hogy milyen diagnózisban gondolkodjunk.” Porckopása, esetleg kisebb kiboltosulása egyébként rengeteg embernek van úgy, hogy azzal teljesen tünetmentesen él.

Nagyobbrészt a gerincsérv is degeneratív módon alakul ki, ám nem minden esetben. Korábbi cikkünkben ezt jártuk körül részletesen.

Még mindig nem vesszük elég komolyan a mentális állapotunkat

A mozgásszervi problémákhoz gyakran pszichés komponens is kapcsolódik. „Aki szorong, feszült, annak feszesebbek az izmai, a szövetei. Aki deprimált, sokkal rosszabbul éli meg a fájdalmat, és ez nem csak a gerincbántalmakra vonatkozik. Egy depressziós beteg sokkal lassabban gyógyul, mint egy motivált, pszichésen jó állapotban lévő. Az alkohol, a gyógyszerek mind befolyásolják a fájdalom megélését és a betegség feldolgozását” – mondja Ádám Judit.