A Szex és New York írója a HVG-nek: Sikeres férfiakat faggattam az édeshármasról
7 perc
2025.03.17. 19:00
One woman show-ját mutatja be március 19-én Budapesten Candace Bushnell, Carrie Bradshaw kitalálója, aki lerakta a Szex és New York birodalom alapjait. Miért volt jó választás Sarah Jessica Parker? Mennyi a szex a Szex és New York sztorikban? És mikor elég már a folytatásokból? A Szex és New York szülőanyjával beszélgettünk.
Minden úgy kezdődött, hogy 1994-ben rovatot kapott az azóta bezárt New York Observerben. A cikksorozatnak a Sex and the City címet adta, és a saját randizási tapasztalatait osztotta meg a lap olvasóival. A City alatt New Yorkot kellett érteni, a szex alatt pedig a szexet. Gondolom, az olvasók is ezt várták a cím alapján: szaftos sztorikat a New York-iak szexuális életéből. Mennyi szexet kaptak?
Kaptak ilyesfajta részleteket, írtam például egy édeshármasról is. De azért ez egy nyomtatott hetilap volt, nem pornót írtam.
Nemcsak a saját, de a barátai tapasztalatait is feldolgozta, ugye?
Igen.
És ők mit szóltak, hogy kitárgyalja őket?
Tisztában voltak vele. Volt, hogy összehívtam egy kisebb csoportot és kikérdeztem őket. Volt, hogy sikeres férfiakat faggattam az édeshármasról, máskor a csoport nőkből állt. Mindannyian tudták, hogy a cikkekhez keresek élményanyagot. Idővel megfordult a dolog, ahogy a rovatom ismertebbé vált, engem kerestek meg mások, hogy írjam meg a történeteiket. Az egyik ilyen sztori, aminek két 25 éves lány volt a szereplője, a tévésorozatba is bekerült. Könyörögtek, hogy írjam meg, mi történt velük. Végül beadtam a derekam. Mi tagadás, borzalmas tapasztalataik voltak. A lényeg, hogy egyre többen kerestek meg, hogy írjak róluk.
Próbálom elképzelni, ahogy ismert férfiak csoportja vall önnek az édeshármasos tapasztalataikról. Gondolom, megígérte, hogy megváltoztatja a neveiket…
Igen, megváltoztattam a neveiket és megváltoztattam néhány árulkodó részletet is. De volt, aki azzal jött, hogy nyugodtan használjam a valódi nevét. Peter Beard is közéjük tartozott, pedig ismert és nagy művész volt (híres fotós és playboy volt). Nyugodtan használd a nevem – ennyit mondott.
A Szex és New York cikkeket 1994-től 1996-ig írta. Nagyon mások voltak a New York-i randizási szokások a kilencvenes években, mint ma?
Nagyon, és ennek főleg a társkereső appok elterjedése az oka. Az appok megjelenésével az egymástól távol eső generációk is elkezdtek egymással ismerkedni, ami huszonöt-harminc éve még ritkaságszámba ment. Akkoriban szinte mindenki a saját korosztályán belül keresett partnert magának. Nem nagyon jártak össze a különböző generációk. Egy 65 éves férfi ritkán randizott egy 40 éves nővel. Vagy egy harmincassal. A korosztálya biztosan elítélte volna érte, hiszen, ha a korkülönbséget nézzük, egy 30-40 éves nő a 65 éves férfi lánya lehetne. Ma szinte minden megy, bárki megtalálhat bárkit, és ez olykor a legrosszabbat hozza ki az emberből. 24-26 éves lányok több barátot tartanak, és mindenki másért fizet.