Árrésstop – Mi jöhet még?

Az, hogy a kormány lépéseket tehet az áremelkedés megfékezése érdekében, már a januári, váratlanul magas, éves alapon 5,5 százalékos inflációs adat publikálásakor kiderült – ekkor még inkább önkéntes vállalásokról szóltak az egyeztetések, de már ekkor szerepelt a profitkorlátozás és az árstopok újbóli alkalmazása is a lehetőségek között. A februári számok azonban megváltoztatták a helyzetet, várt mérsékelt javulás helyett további romlást mutattak az adatok: az előző hónaphoz képest 0,8, éves összevetésben 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ezen belül az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 1,2, éves alapon 7,1 százalékkal nőtt. Néhány alapvető termék (a liszt, a tojás, a tej, az étolaj) pedig durván drágult.

Árrésstop 30 élelmiszeripari termékköre

A fenti adat május 8-ai közlését követően felgyorsultak az események: március 11-én a miniszterelnök bejelentette, hogy árrésstopot vezetnek be számos élelmiszerre, másnap már meg is jelent erről a kormányrendelet, amely március 17-én hatályba is lépett.

Az intézkedés alapján 30 élelmiszer-termékkörre vonatkozóan rendelték el az árrés korlátozását – magyarán azt, hogy az eladási és a beszerzési ár különbözete nem haladhat meg egy meghatározott szintet. Ez a szint maximum 10 százalék lehet, abban az esetben azonban, ha a kereskedőnél 2025 januárjában az átlagos árrés ennél alacsonyabb volt, akkor ez utóbbi szintet kell figyelembe vennie felső korlátként az adott terméknél.

A rendelet kitér a kínálat biztosítására és annak összetételére is: annyit kell tartani az érintett termékekből, amennyit 2024-ben átlagosan naponta értékesítettek, ami mellett a saját márkás termékek aránya sem haladhatja meg azt, amekkora részt az idei év első két hónapjában képviseltek azok a termékcsoporton belül.

Az előírások be nem tartásához szigorú szankciókat kapcsoltak: az előírtnál magasabb árrés esetén termékkörönként 5 millió forint, a saját márkás termékek arányára vonatkozó előírást be nem tartása, illetve a napi értékesítési mennyiség elmaradása esetén 500 ezer és 2 millió forint közötti bírság szabható ki. Ismételt jogsértésnél a bírság összege megduplázható, és naponta többször is kiszabható.

A rendelet hatálya alá tartozik minden olyan kereskedelmi vállalkozás, amelynek a 2023. évi árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nagy láncok, hanem számos – a G7.hu becslése szerint 120–150 – magyar tulajdonú kereskedő is bekerült az érintettek közé. A kisboltok felmentést kaptak ugyan, ez azonban nem jelenti azt, hogy erre a gazdálkodó csoportra nem lesz hatása a rendeletnek, hiszen a forgalmukon erős nyomot hagyhat, ha az áraik nem követik az egyéb üzletekben kialakuló szinteket.

Várt eredmény

A Nemzetgazdasági Minisztérium a rendelet hatályba lépésekor a meghatározott harminc termékkörnél átlagosan 10 százalék körüli árcsökkenést várt. Ennek hatása az inflációra a tárca számításai szerint közel egy, az élelmiszerinflációra két százalékpont lehet. Ez az áprilisi adatokban lesz majd a tárca közlése szerint tetten érhető figyelemmel arra, hogy az intézkedést március közepén vezették be, amikor előzetesen az látszott, hogy ebben a hónapban az élelmiszerinfláció elérheti 9–10 százalékot, a teljes fogyasztóiár-növekedés pedig 5 százalék körül alakulhat.

Elemzők szerint a tárca előrejelzése optimista annak alapján, hogy az élelmiszerek súlya az inflációs kosárban 30 százalék, az érintett termékkör pedig annak 6 százalékát képviseli. Nem számol továbbá a minisztérium azzal, hogy más termékek árának emelésével részben ellensúlyozhatják az árrésstop hatását a kereskedők.

A bevezetést követő napon egyébként az árcsökkenés látványos volt. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által közöltek szerint az intézkedés hatálya alá tartozó ezer termék közül 760-nál tapasztaltak árcsökkenést, átlagosan 16 százalékos mértékben, de volt olyan árucikk (joghurt, tejföl, tej, túró), ahol az 50 százalékot is meghaladta az áresés. 160 termék ára nem változott, 70-nél pedig kis mértékű áremelkedés volt.

A következő lépések

Az árrésstop egyelőre május 31-éig él. A folytatásról a tartós tapasztalatok alapján fognak dönteni. A tárca minden lehetőséget nyitva tart, ha nem lesz eredmény akár a termékkörök kiszélesítése, de árstop bevezetése is elképzelhető. Egyeztetnek az élelmiszer-ellátási lánc egyéb szereplőivel is. Nagy Márton erről azt közölte, azt kérik a beszállítóktól, hogy mostantól ne emeljenek árat. Ha ezt nem teszik meg, akkor esetükben is beavatkozik a kormány.

Más ágazatoknál is felmerült hasonló intézkedések bevezetése. Ezek közül két konkrétum hangzott el: a bankok és a telekommunikációs szektor. Ez annak alapján nem meglepő, hogy a februári inflációban az élelmiszerárak mellett a szolgáltatásoknál volt a legnagyobb drágulás: ezek ekkor havi alapon 1, éves összevetésben 9 százalékkal drágultak.

A pénzügyi szolgáltatások árindexe februárban 13, ezen belül is a folyószámla-vezetés díja 30 százalékkal nőtt, amelyet a nemzetgazdasági tárca szerint semmi, még a tranzakciós illeték tavalyi emelése sem indokol. A telekommunikációs szektorban az internet- és informatikai szolgáltatások árának emelkedése volt a minisztérium szerint kiugró, 15 százalék.

Arról, hogy az utóbbi két területen milyen intézkedések várhatók egyelőre kevés a konkrétum. A bankokkal folytatott tárgyalásokról a minisztériumnál annyit közöltek, hogy a családokat és a nyugdíjasokat célzó olcsó számlacsomagokról volt szó, ám a bankok erre vonatkozó ajánlatát a nemzetgazdasági tárca nem tartotta elég attraktívnak.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.