Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
Az építőipari vállalkozások körében jelentős felfordulást okozott az idén, hogy 2025. január 15-étől minden kivitelezőnek és tervezőnek kötelezővé tették a felelősségbiztosítást. Tapasztalataink szerint sok cég még mindig késlekedik a szerződés megkötésével, ami nemcsak megbízásvesztéshez, hanem hatósági szankciókhoz vagy akár csődöt okozó kártérítési kötelezettségekhez is vezethet.
Kinek kötelező?
A felelősségbiztosítást ugyanakkor nem csak az építőipari cégeknek kell kötnie, jogszabály alapján az alábbi tevékenységeket nyújtó vállalkozóknak kötelező:
- építőipari kivitelezők, tervezők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők;
- egészségügyi szolgáltatók (például orvosok, fogorvosok, klinikák);
- ügyvédek, jogtanácsosok;
- könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók;
- vagyonvédelmi cégek, biztonsági szolgálatok;
- utazásszervezők;
- akkreditált felnőttképzők;
- független biztosítási alkuszok.
Kinek ajánlott? (amikor nem kötelező)
Vannak ugyanakkor olyan szektorok is, ahol a biztosítás meglétét ugyan nem írja elő jogszabály, de ajánlott a megfelelő védelem. Az alábbi területeken azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel a vállalkozásoknál felmerülő kockázatok nagy része kihelyezhető:
- IT-fejlesztők, rendszerüzemeltetők (például adatvesztés, szolgáltatásleállás);
- gyártók és forgalmazók (például hibás termék okozta kár);
- logisztikai cégek (például sérült vagy elveszett áru);
- szállásadók, ingatlanbérbeadók (például bérlőnek okozott kár);
- rendezvényszervezők (például látogatók sérülése, helyszínrongálás).
Mire figyeljünk a választásnál?
A megfelelő biztosítás megkötéséhez elengedhetetlen néhány szempont alapos figyelembevétele. Ezek között a legfontosabbak: a biztosított tevékenységnek a pontos megnevezése és a díjszámításhoz szükséges adatok részletes megadása. Ezek alapján állapítható meg egy reális fedezeti összeg és önrész. Ahhoz pedig, hogy a vállalkozás hatékonyan tudjon élni ezzel a fedezettel, alaposan meg kell ismerni a kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó kitételeket.
Fontos továbbá, hogy a fentiekre ne csak a biztosítás megkötésekor legyen tekintettel a vállalkozás. A biztosítási adatokban történt bármilyen változás esetén a szerződőnek bejelentési kötelezettsége van, így a biztosítási szerződés folyamatos aktualizálása is feladat. A testre szabott – a vállalkozás tevékenységéhez optimálisan illeszkedő – fedezet kialakításához javasolt független biztosítási alkusz bevonása.
Mit térít – és mit nem – a felelősségbiztosítás?
A felelősségbiztosítások jellemzően az alábbi esetekben térítik a keletkezett kárt:
- harmadik félnek okozott személyi sérülés és dologi kár;
- hibás teljesítésből eredő vagyoni hátrány;
- jogi eljárás költségei (ügyvédi díj, szakértői költség).
Nem vonatkozik az így biztosított fedezet viszont az alábbi esetekre:
- a cég saját vagyonában keletkezett kár;
- szándékos vagy jogellenes tevékenységgel okozott kár;
- kizárólag pénzügyi veszteség (konkrét kár nélkül);
- biztosított vállalkozásra kirótt bírságok, biztosított elmaradt nyereség, szerződésszegési kötbér.
Nem extra, hanem alapvető védelem
A vállalati felelősségbiztosítás – akár kötelező, akár nem – ma már nem egy extra háló egy vállalkozásnak, hanem a stabil, biztonságos működéshez elengedhetetlen védelem. Egy súlyos káreset sokszor nem csak pénzügyi, hanem működési kockázatot is jelent. Hiba mindig előfordulhat – a kérdés csak az, ki viseli majd a következményeket?
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
