Az EU-tagállamok digitális fejlettségét mérő legfrissebb Digitális Évtized jelentés szerint a hazai kis- és középvállalatok (kkv-k) többsége, 57,4 százalék rendelkezik alapvető digitális készségekkel, azaz például szokott online kommunikálni vagy vásárolni, és nem papíron, hanem Excel-táblában, Word dokumentumban tárolja a munka során keletkező adatokat.
Digitális téren az alapszint már nem elég
A magas vagy nagyon magas szintű digitális készségeket viszont csupán a hazai kkv-k alig több mint ötöde (22,2 százalék) tudja felmutatni, ami közel tíz százalékos lemaradást jelent az EU-átlaghoz képest. Ezzel pedig közel sem lehetünk elégedettek, hiszen azt jelenti, hogy tízből nyolc vállalatnál nem hallottak még a nagy nyelvi modellekről (LLM), nem használnak mesterségesintelligencia-alapú (MI) szolgáltatásokat, és bár lehet, hogy jelentős adatvagyonon ülnek, de sosem elemzik a működésüket, így nincsenek tisztában aktuális gyengeségeikkel és erősségeikkel sem.
Az uniós jelentés szerint adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális, műszaki feltételei, tehát valószínűleg arról van szó, hogy a vállalkozások többsége még nem mérte fel a digitalizáció jelentőségét. Ez azért komoly gond, mert az elmúlt években kihívásokkal teli gazdasági környezetben kell működniük, a nehezített pályán pedig csak olyan cégek maradhatnak életben, akik gyorsan és hatékonyan reagálnak a változásokra.
Dinoszaurusz helyett digiszaurusz
Napjainkban a digitális átállás nem egy informatikai projekt, hanem a versenyképesség növelésére irányuló túlélési stratégia, az ezzel késlekedő kkv-k olyan dinoszauruszokká válnak, akik magas költségszinten ragadnak, nem képesek versenyképes árakat kínálni, lemaradnak a folyamataikat digitalizáló és automatizáló, így azonos számú alkalmazottal hatékonyabban működő riválisokhoz képest.
Bár a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló mesterségesintelligencia-szolgáltatások egyre több területen alkalmazhatók, a MI hétköznapi alkalmazásában a beosztottnak és a cégvezetőnek egyaránt rutint kell szereznie, hogy tisztában legyen azzal, hogy a folyamatosan fejlődő technológia aktuálisan milyen területeken alkalmazható, és milyen mértékű munkát segít megspórolni.
Az IVSZ, a Deloitte és a BellResearch Felhőtechnológiák Magyarországon című gazdasági hatástanulmánya szerint a hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem használ felhőtechnológiát, pedig az egy fontos lépcsője a vállalati digitalizációnak. A MI pedig csak akkor tud segíteni a munkában, ha pontos adatokkal dolgozik, ezért alkalmazása kéz a kézben jár a digitalizációval és a felhőmegoldások bevezetésével. Ráadásul egyre kevésbé éri meg helyben üzemeltetni a szervereket, mivel az ehhez szükséges előírások teljesítése rendkívül költséges és összetett.
Ősi szoftvert nehezebb megvédeni
Az új technológiák alkalmazása ráadásul biztonsági szempontból is kritikus lehet. A régi, akár már nem is frissített informatikai rendszerek sokkal sérülékenyebbek a kibertámadásokkal szemben, miközben az MI és a felhő korszakában minden vállalkozásnak egyre nagyobb adatvagyont kell megvédenie.
De a digitalizációs mérföldköveket nem csak az MI alkalmazása vagy az ügyféladatok védelme miatt kell meglépnie egy magyar cégnek – számos pályázati támogatás is csak bizonyos digitális érettségi szinthez kötötten érhető el.
De honnan lesz minderre pénzünk?
Az év hátralévő részében is számos pályázati lehetőség indul, amely kifejezetten a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célozza a digitális infrastruktúra és transzformáció fejlesztése terén, a GINOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) és DIMOP Plusz (Digitális Megújulás Operatív Program) keretében.
A Demján Sándor Program keretében is a hazai kkv-k versenyképességének és méretének növelését célzó pályázatokat hirdettek meg.
Cégvezetők számára jó hír, hogy az IVSZ több európai uniós projektben is részt vesz (Cyberhubs, Digitaltech EDIH, Level Up, Arisa) amelyek ingyenes képzéseket kínálnak a magyar vállalkozások számára is a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén – ezeket is érdemes átnézni, hiszen jelentős összegeket lehet megspórolni rajtuk az alkalmazottak képzésének területén.
Azonnal megvalósítható lépések cégvezetőknek
- Felmérés: hol tart a cég digitálisan,használnak-e felhőszolgáltatásokat, frissek-e a rendszerek?
- Csapat felkészítése: alapvető MI-eszközök megismerése (ChatGPT, automatizált ügyfélszolgálat), Excel helyett adatbázis-kezelés.
- Technológiai minimum: felhőalapú adattárolás bevezetése, alapvető kibervédelmi protokollok kialakítása.
- Pályázati stratégia: a rendelkezésre álló támogatások felmérése, digitalizációs projektek tervezése.
A digitális átállás halogatása luxus, amit a mai gazdasági környezetben egyetlen kkv sem engedhet meg magának. Aki most nem lép, az holnap már hátrányból indul.
