Jóval több, mint gondolnánk – ez lehet a munkáltatók csodafegyvere

Kijelenthető, hogy közös érdekként lehet definiálni azt, ha a munkáltatónál olyan munkavállalók dolgoznak, akik nem, vagy csak kevésbé aggódnak a jövő, a családjuk, a gyermekeik vagy a lakáshelyzetük miatt, illetve tesznek azért, hogy egészségesek maradjanak. A cég csapatának tagjai így hatékonyabban tudnak dolgozni, és lojálisabbak ahhoz a munkahelyhez, amely segítséget nyújt számukra ezeken a területeken.

Fontos célkitűzések

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából évről évre elvégzett reprezentatív közvéleménykutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a magyar lakosság megtakarítási célkitűzései között első helyen az előre nem látható élethelyzetek megoldása, majd sorrendben az egészségügyi kiadások kifizetése, a lakáscél megvalósítása, az egyéni nyugdíjcélok elérése, valamint a gyermekkel kapcsolatos kiadások fedezése található.

A nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak mindezen elvárásokra megoldást nyújtanak, hiszen az itt összegyűjtött megtakarításokat számos élethelyzetre, egészségügyi kiadásokra, a gyermekneveléssel, a gyermek tanulmányaival összefüggő költésekre, lakáshitel-törlesztésre, idős hozzátartozóink ápolási díjára és természetesen nyugdíjcéljaink megvalósítására lehet felhasználni. A megtakarításokhoz állami támogatás is igénybe vehető: a 20 százalékos szja-visszatérítés évente 150 ezer forint pluszt jelenthet az öngondoskodók számára.

Nyugdíjaskori anyagi biztonság

A kutatások rávilágítanak arra, hogy a válaszadók évről évre jobban tartanak a nyugdíjas évektől, a növekvő egészségügyi kiadásoktól, ám ezekre sokan saját erőből nem képesek félretenni, holott tudják, hogy szükség lenne rá. A nyugdíjaskori anyagi biztonsággal kapcsolatban a tavalyi felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka bizonytalan, kifejezetten tart tőle, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé hiszi, hogy lesz egyáltalán valamekkora állami nyugdíja. Mindemellett a válaszadók több mint 50 százaléka nem tudott megnevezni semmilyen tartalékot a váratlan egészségügyi kiadásokra.

Ezek a félelmek nem alaptalanok. A 2020-as évek közepén minden 5. magyar már betöltötte a 65. életévét, a 2040-es évekre pedig egyharmadra emelkedik az idősek aránya. Közel 700 ezer munkaképes állampolgár dolgozik tartósan külföldön, ami évente mintegy 760 milliárd járulék- és szochokiesést jelent a költségvetésnek. A teljes magyar GDP majd 2 százalékának megfelelő összeget a polgárok saját jövedelmükből költik el magán-egészségügyi kiadásokra.

A kutatások rávilágítanak arra is, hogy a munkavállalók az államon kívül elsődlegesen a munkáltatóktól várják saját nyugdíjhelyzetük megoldását, saját takarékoskodásuk ösztönzőjeként az állami támogatásokat, kedvezményeket és a munkáltatók aktív közreműködését jelölték meg.

Hatalmas a szerepe az öngondoskodás támogatásának

A felmérés szerint a pénztártagok kétharmada többet takarékoskodna (a válaszok alapján havi 20 ezer forintot is meghaladóan), ha a munkáltató is kiegészítené a megtakarításait. A még nem pénztártag válaszadók 42 százaléka pedig ezen ösztönzők hatására belépne valamelyik kasszába és megkezdené az öngondoskodást.

A munkáltatói juttatásokat összehasonlítva ráadásul a foglalkoztató által nyújtott pénztári támogatások versenyképesek is. A kedvezményes béren kívüli juttatások mellett (mint például a SZÉP-kártya) ezek messze a leghatékonyabb juttatási formának számítanak (a bérkifizetést is beleértve). A közterheket, a költségeket és a kedvezményeket (például az adókedvezményeket) is beszámítva ugyanis míg a munkabér hatékonysága 58,55 százalékos, addig egy pénztári befizetés formától függően 67,7 százalékos (munkáltatói pénztári juttatás) vagy 69 százalékos hatékonysággal (pénztári célzott juttatás) adható – magyarán a munkaadói kifizetés ekkora hányada az, amelyet a munkavállaló szükségleteire fel is használhat.

Erős a bizalom

Mindezek mellett a pénztári rendszer ismertsége, a rendszerbe vetett bizalom kifejezetten magas Magyarországon. A nyugdíjkasszákat a legköltséghatékonyabb formaként jellemzik, amelyek biztonságosak, magas hozamokat biztosítanak: 2023-ban 18 százalékos, míg 2024-ben 12 százalékos átlagos, bőven infláció feletti hozamokat értek el a kasszák, de egyes pénztárak esetében találkozhattunk 30 százalékos (!) hozameredményekkel is. Hosszú távon, 15-20 éves időszakot nézve szintén biztosított a pénztárakban a reálhozam elérése.

A fentieket összegezve a munkáltatóknál az alábbi előnyök definiálhatóak:

• Munkaerő-megtartás és toborzás: a munkatársak önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészség- és önsegélyező pénztári tagdíjának átvállalása, kiegészítése növeli a lojalitást, a munkahely vonzerejét.
• A munkáltató általi juttatásként nyújtott pénztári befizetések után is 20 százalék adó-visszatérítést vehet igénybe a munkavállaló.
• A munkavállalók bizonyos feltételek szerinti differenciálása (ilyen lehet az életkor vagy a fizetés például) mellett is adható a juttatás, így az elköteleződés tovább növelhető.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári tagság támogatásával csökkenthető a betegség miatt kieső munkaerő (táppénzes napok száma): szűrővizsgálatok a munkáltató telephelyén, segítség a szellemi és fizikai egészség megőrzésében.

Végezetül még egy adat az ÖPOSZ közvéleménykutatásának eredményéből. A válaszadó munkavállalók 89 százaléka számára sokkal szimpatikusabb lenne egy olyan munkahely, amely nyugdíj- és egészségpénztári támogatást nyújt dolgozói számára, az elhelyezkedési preferenciák között jelölve meg ezt a lehetőséget, juttatást.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.