Az eddig megismerhető információkból még nem derül ki, hogy pontosan mikor lépne életbe az alacsonyabb kulcs, és az felső határ nélkül alkalmazható lesz-e, sor kerül-e évközi változásra. Nem tudni továbbá azt sem, hogy minden jövedelemtípusra – így például a befektetési célú jövedelmekre is – vonatkozik-e majd az új szabályozás.
A könyvelők, adószakértők – néhány hónapnyi felkészülési időt adva az érintetteknek – a változások jövő januári bevezetését tartanák ideálisnak, mivel olyan közteherről van szó, amely minden kifizetőt érint.
A költségvetésnek jelentős kiesés
Az eddig közzétett adatok szerint önmagában ez a lépés évi 200 milliárd forintos bevételcsökkenést jelentene az állami költségvetésnek. Az, hogy mit hozna a konyhára ez a cégeknek, a minimálbér emelésének mértékétől is függ.
A kormány többéves béremelési terve szerint 2026-ban a minimálbér bruttó 328 600 forintra nő, míg 2027-ben a 374 600 forint bruttó összeg a cél. A jövőre érvényes összeg azonban még csak megállapodás, hivatalos kormányrendelet ez év végén várható.
A cégeknek szabad szemmel alig látható megtakarítás
A 328 600 forinttal számolva – az adócsökkentésnek köszönhetően – a munkáltató havi 3300 forintot, éves szinten 39 600 forintot takaríthat meg minden egyes minimálbéres dolgozója után. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatok szerint idén májusban a bruttó kereset mediánértéke 562 300 forint volt. Ha erre vetítjük a tervezett intézkedéssel elérhető szochomegtakarítást, az havonta 6000 forintot, éves szinten 72 ezer forintot jelent.
A következő évi minimálbér várhatóan 13 százalékkal lesz több, mint a jelenlegi (290 800 forint). Így azoknak a cégeknek, amelyek jellemzően ebbe a bérkategóriába tartozókat foglalkoztatnak, az adó csökkentésével munkavállalónként elérhető megtakarítás éves összege alig több, mint ami egyhavi (kötelező) béremelésre lesz majd elegendő.
Csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kötelező
Ott, ahol a mediánhoz közelítő bérekért dolgoznak a munkavállalók, a szochomegtakarítás valóban felhasználható a bérek következő évi emelésére. Kérdés azonban, hogy az esetleg amúgy is tervezettnél 1 százalékkal több (vásárlóértékében szinte észre sem vehető) béremelés mennyire lesz motiváló az alkalmazottak számára. Az is kétséges, hogy elkerülhető-e így a bérfeszültség ott, ahol többé-kevésbé azonos létszámban vannak a minimálbéresek és az annál magasabb keresetűek. Amúgy a munkaadó dönthet úgy is, hogy nem emeli a béreket: ez csak a minimálbér és a garantált bérminimum esetében kötelezettsége, és már ennek kigazdálkodása sem könnyű.
