Eddig főleg a külföldi nagyberuházásoktól várt növekedési fordulatot a kormány, most az állami fejlesztések felfuttatásától reméli ezt. Az üzleti környezet szisztematikus rombolása zavartalanul folytatódik.
Aligha van hitelesebb jele a magyar gazdasági szereplők távlatvesztésének, mint az, hogy 2022 első fél éve óta,
A pandémia hónapjainak kényszerű visszaesését még viszonylag gyors regenerálódás követte, de azóta egymást érik a külső és a belső csapások, amelyeket a gazdaság szereplői szemlátomást nem hevertek ki.
Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, ami megrázta az európai gazdaságokat, Magyarország fő exportpiacai azóta is gyengélkednek. Az áprilisi választásokat megelőző kormányzati költekezés után Lázár János építési miniszter 2100 milliárd forint értékű beruházást függesztett fel, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig nagyjából ezermilliárdot kasszírozott ágazati különadók formájában; az előbbi az állami, az utóbbi az üzleti beruházásokat vetette vissza, hatásuk máig érződik.
Októberben az elszabadult infláció megfékezésére az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, az üzleti és a háztartási szférában egyaránt hűtve a beruházási hajlandóságot. Majd elapadtak az uniós források. A kormány ázsiai befektetők becsábításával és olcsó forrásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekszik élénkíteni a beruházásokat, eddig eredménytelenül. A gazdaság stagnál, a beruházások az idei év első felében csaknem 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi, már akkor is nagyon alacsony bázistól.
Az még a jobbik eset, ha csak a kórházi egységek ötöde nem működik – festett riasztó képet az ágazat helyzetéről a HVG-nek adott interjúban Buga László. Gyors terápiát nem ígér, de az orvosok újfajta ösztönzőkre, a szakdolgozók idei béremelésre számíthatnak.
Ezzel már „csak” 29 támogatója van a klubnak, ebből 18 cég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Az ő egyesületük szervezi a kitörés-túrákat.
