Ha egy képpel lehet jellemezni a pekingi csúcsot, akkor talán az a fotó fejezi ki legjobban azt, ami Kínában történt, amelyen mosolyogva és öntudattal telve sétálgat együtt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai párt- és államelnök, valamint Kim Dzsongun észak-koreai diktátor.
Szijjártó Péter és Robert Fico a Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Aljakszandr Lukasenka vezette menet hátsó sorában Pekingben, 2025. szeptember 3-án
AFP
A három politikus még sohasem vett részt közös találkozón, és a fotó arról tanúskodik, hogy Pekinget egyáltalán nem érdekli, mit gondol a Nyugat az Ukrajna elleni orosz agresszióról: Hszi Csin-ping számára Putyin és az orosz hadsereget fegyverrel, lőszerrel és több tízezer katonával támogató Észak-Korea teljes mértékben vállalható partner.
Barátok közt
A pekingi csúcson mindenki barátnak nevezte a többi vezetőt, Putyin és Hszi arról beszélt, hogy a két ország közötti viszony sohasem volt olyan jó, mint most, Kim Dzsongun pedig azt ígérte, bármeddig hajlandó támogatni az orosz hadsereget. Az utóbbi hetek fejleményei alapján ugyan nem meglepő, ám mindenképpen új elem, hogy Narendra Modi indiai kormányfő annak ellenére részt vett a tiencsini SESZ-csúcson, hogy Kína és India viszonya rendezetlen, a két országnak múlni nem akaró határvitája van.
Putyin és vendéglátója nem csinált titkot abból, hogy a globális dél országait egybegyűjtve új világrendet kíván kiépíteni, olyat, amelyben a Nyugat nem rendelkezik Peking és Moszkva szerint aránytalanul nagy befolyással. A szavak szintjén csak üdvözölni lehetne, amiről Putyin és Hszi Csin-ping beszél, azt mondják, olyan rendet kívánnak, ahol az országok elismerik a nemzetközi jog felsőbbségét, és lehetségessé válik az egyenlőségen alapuló kapcsolatok kialakítása. „Azt akarjuk, hogy néhány ország ne erőltethesse rá más államokra a maga által kitalált szabályokat” – hangzik a fő jelszó.
Azonban a pekingi és moszkvai nyilatkozatokkal ellentétben a két állam egyáltalán nem úgy viselkedik, mint amelynek számít a nemzetközi jog, illetve a szabadságjogok. Kína és Oroszország nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, s miközben Peking most dolgozik azon, hogy elvegye a második világháború után bekebelezett Tibet maradék autonómiáját is, Oroszország 2008-ban Grúziát csonkította meg, majd 2014-ben és 2022-ben Ukrajna ellen indított területszerző, a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyó háborút.
Szankciók összevissza
Miközben valóban vannak közös érdekeik a tiencsini és pekingi csúcson részt vett államoknak, az is egyértelmű, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy egy oldalra került India, Kína, Oroszország, Észak-Korea és a magát ugyancsak a legmagasabb szinten képviseltető Irán.
