Para-Kovács Imre: A háború kutyái

Teleki Pál felismerte a helyzetet, és későn, de utolsó előtti gesztusával jelezte, hogy a bűn magában hordozza büntetését, a lelkiismeret nem bírja el a túlterhelést. Mármint ha valaki képes felfogni a gazemberség súlyát, nem retardált vagy nem pszichopata. Utóbbi esetekben kívülről érkezik az ítélet.

„Szószegők lettünk – gyávaságból – (…). A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! (…) Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.”

Tusványoson a miniszterelnök, emlékezetesnek nem mondható beszédében, mielőtt rátért volna az általa lényeginek tartott bejelentésére, miszerint digitális polgári köröket kell alapítani, mert itt van ez az internet nevű dolog, ami nem pótolja ugyan a lúdtoll barátságos és méltóságos sercegését a pergamenlapon, de feloszlott a Beatles, és ezt el kell fogadni, még akkor is, ha csak múló hóbort, fiatalos túlkapás, amit hamarosan kinőnek a Z generációsok, és rendes fideszes szavazók lesznek, ha beledöglenek is, szóval mielőtt ezeket az eget rengető gondolattorzókat belemotyogta volna a vakvilágba, hosszan latolgatta a harmadik világháború esélyeit, és bizony arra jutott, hogy a Fidesz nélkül, őnélküle bizony a világégés lehetősége igenis komoly, tulajdonképpen csak és kizárólag ő és a pártja áll a nemzethalál és a nemzet között, öntestével védelmezve utóbbit az előbbitől.

Hozzászólások