Jövőre „az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv részeként fél évvel elhalasztaná a jövedékiadó-emelést” januárról – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott villáminterjúban.
A kijelentésből nem teljesen világos, hogy a tárcavezető csak az üzemanyagok jövedéki adójára, vagy esetleg a dohány- és alkoholtermékek adójára is gondolt-e.
Költségvetési oldalról 10-15 milliárd forint kiesését említett, ami arra utal, csak az üzemanyagokra vonatkozna a halasztás. Illetve nem világos, mennyire segítené a munkahelyek védelmét, ha az alkoholok és dohányáruk ára nem, vagy csak kevésbé emelkedne.
Virtigli fideszes találmány
A nemzetgazdasági miniszter persze úgy tesz, mintha a január 1-jei adóemelés elhalasztása valamiféle komoly kormányzati intézkedés volna, olyan lépés, amivel a normál ügymenettől eltérve – a munkahelyvédelem érdekében – a központi költségvetés mintegy áldozatot hozván lemond némi bevételről.
Valójában szó sincs arról, hogy a jövedéki adó januári emelése a normál ügymenet részét képezné. A kormány váratlanul – és sok kritikát kiváltva – 2024 őszén vezette be, hogy egy sor közteher (köztük a jövedéki adók) minden januárban az előző év júliusi inflációjának mértékével emelkedjen.