Szeptember elején közzétették Magyarország 2025–2030 közötti időszakra vonatkozó mesterségesintelligencia- (MI-) stratégiát, melynek kidolgozásában a kormányzati szereplők mellett tudományos intézetek, egyetemek, vállalatok és a Mesterséges Intelligencia Koalíció több száz szervezete is részt vett. A dokumentum – amely a 2020-ban elfogadott változat bővítése – az MI hazai elterjesztésének kíván átfogó keretet adni. Évente felülvizsgálják majd, így – a szándékok szerint – képes lesz rugalmasan követni a gyors technológiai fejlődést.
A stratégia hat alapozó pillérre és három kiemelt területre épül.
Alappillérek
Az alapozó pillérek célja, hogy megteremtsék az elengedhetetlen feltételeket, valamint felkészítsék a gazdaságot és a társadalmat az MI által nyújtott lehetőségek és előnyök maximális kihasználására, az elkerülhetetlen változások hatékony kezelésére.
Ezek az alapozó pillérek az alábbiak:
1. A szabályozás és biztonság
A technológia felelős és emberközpontú alkalmazása érdekében átfogó szabályozási környezet megteremtése, amely biztosítja az MI biztonságos, átlátható és igazságos használatát.
2. Az infrastruktúra
Egy egységes országos infrastruktúra megalkotása és fenntartása, amely biztosítja a szereplők együttműködését és az MI-fejlesztések során megalkotott szabályozási és etikai keretek szerinti működést.
3. Az oktatás és kompetenciafejlesztés
A társadalom és a gazdaság szereplőinek felkészítése az MI által nyújtott lehetőségek kihasználására és a kockázatok kezelésére az oktatás és képzés eszközeivel.
4. Az adatgazdaság
Az adatgazdaság működtetése, amely támogatja a kutatást és fejlesztést, a közadatok hatékony felhasználását, és fokozza a digitális versenyképességet.
5. A kutatás, fejlesztés és innováció
A kutatás-fejlesztés és innovációs kezdeményezések támogatása, amelyek hozzájárulnak az MI-ökoszisztéma kiépítéséhez és fenntartásához.
6. Az alkalmazások ösztönzése és fejlesztése
A céltudatos és egyedi igényekhez illeszkedő kísérletezés és a gyors prototipizálás támogatása, valamint az integrált innovációs értéklánc megteremtése erős piaci együttműködéssel.
Kiemelt területek
A kiemelt területek azok, ahol a rendelkezésre álló MI-technológiák felhasználásával, illetve a még nem elérhető technológiák kifejlesztésével a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítését és hatékonyságának célzott és tudatos javítását kívánják elérni.
A stratégia három ilyet jelöl meg:
- az MI a társadalomért terület a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a fenntartható városok és közlekedés fejlesztését célozza;
- az MI a technológiáért terület a kutatás-fejlesztés, a nyílt forráskódú modellek, az autonóm rendszerek, a startup-inkubáció támogatását biztosítja egyebek mellett;
- az MI az üzletért terület – erős kis- és középvállalati fókusszal – a vállalkozások digitalizációját és a gazdasági szektor versenyképességének erősítését ösztönzi.
Konkrét célkitűzések
A dokumentumban konkrét számszerűsített célokat is meghatároztak. Összességében a GDP 15 százalékos növekedését várják közvetlenül a mesterséges intelligencia térnyerésével összefüggésben 2030-ra a 2020-as szinthez képest, amellyel párhuzamosan a magyar vállalati szektor átlagos termelékenysége 26 százalékkal javul majd.
Mivel becslések szerint a 2030-as évek közepére az MI és az automatizáció 900 ezer ember munkáját érintheti, a célok között szerepel az is, hogy az évtized végére egymillió állampolgár munkakör- vagy munkahelyváltás következtében új, magasabb hozzáadott értékű munkát végez majd MI-támogatott munkakörben.
A konkrét célok között szerepel a fentieken túl egyebek mellett az, hogy 2030-ra
- Magyarország az első számú európai központja legyen az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének;
- a megújuló energiatermelés menetrendezése 70 százalékban okostechnológiával történjen;
- 32 százalékkal csökkenjen az ammóniakibocsátás az agráriumban adatalapú rendszerek használatának köszönhetően;
- 2,5 millió állampolgár részesüljön MI-támogatott oktatásban;
- az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon történjen;
- az MI beépüljön az egészségügyi ellátórendszerbe, az integrálódó digitális egészségügyi rendszeren keresztül 3 millió állampolgár kapjon MI-re épülő korszerű szolgáltatásokat;
- az MI-t használó kis- és középvállalkozások (kkv) aránya 40 százalékra nőjön az összes kkv-n belül;
- a high-tech termékek aránya az exportban elérje a 20 százalékot;
- 2030-ig 200 MI-alapú startup induljon el.
Közvetlenül a vállalkozásokat érintő célkitűzések
A kis- és középvállalkozások számára az MI alkalmazásának előmozdítása érdekében a digitalizációt ösztönző egyéb kormányzati intézkedésekkel összhangban külön célokat is megjelöltek. Ezek között szerepel, hogy biztosítani kell
- a szükséges tájékoztatások és képzések elérhetőségét,
- MI-technológiai szakértők bevonását konzultációs céllal az MI-alkalmazási módok megismertetésére,
- alapvető MI-keretrendszert és könnyen implementálható alkalmazáscsomagokat az MI-technológia felhasználásának támogatására,
- a kkv-k közötti tanulási lehetőségek megteremtését, és a kkv-specifikus bevezetést segítő forrásokat.
Meghatároztak továbbá a vállalkozások MI-adaptációjának elősegítésére is intézkedéseket. Ezek között szerepel
- célzott képzési és mentorálási programok indítása az MI hatékony alkalmazásának előmozdítására,
- pénzügyi ösztönzők biztosítása MI-alapú fejlesztésekhez és digitalizációs projektekhez,
az MI-eszközök használatának egyszerűsítése és szabványosítása a kisebb vállalkozások integrációs képességének növelése érdekében.
