Ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor Lovasberényig. Ez nem krakélerség, hölgyeim és uraim, hanem életfelfogás, sőt talán életösztön
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben. Szórakoztató tény: a kisvasutat nem hosszabbították meg. Nemhogy Lovasberényig, de Bicskéig se. Pedig támadták eleget.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a csütörtöki kormányinfón világossá tették, hogy a kormány nem kíván lemondani a Paks II.-ről, mivel nem látja a beruházás folytatásának jogi akadályát azzal együtt sem, hogy az Európai Bíróság reggel kihirdetett ítéletében új engedélyezési eljárás lefolytatására kötelezte az Európai Bizottságot.
Ez nyilvánvalóan vetítés, a döntéssel a beruházás jogi bizonytalanságba került, még akkor is, ha a bíróság döntése nem a beruházással kapcsolatban állapított meg szabálytalanságot, hanem az Európai Bizottság korábbi eljárásával kapcsolatban. Az új eljárás alatt a beruházás elvileg folytatható, de úgymond a kivitelező és a megrendelő saját kockázatára: adva, hogy nem látni, mi lesz az új eljárás eredménye.
Ugyanakkor azok az értékelések is túlzók, amelyek már temetik a projektet. A bizottság egyelőre vizsgálja az ítéletet – ennél többet nem kívántak közölni az EUrologussal.
Miről is szólt az Európai Bíróság ítélete?
Az Európai Bíróság Ausztria keresetét vizsgálva arra jutott, hogy az Európai Bizottság annak idején nem vizsgálta megfelelő módon, vagy legalábbis nem indokolta megfelelően, miért fogadta el, hogy a magyar állam közbeszerzési eljárás nélkül az orosz Roszatomot (illetve leányvállalatát, de ez technikai kérdés, a lényeget illetően mellékes) bízta meg a kivitelezéssel.
A döntés értelmében a bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a közbeszerzés mellőzése az uniós joggal összeegyeztethető volt-e – vagy pedig alaposan indokolnia kell, miért nem vizsgálta ezt.
A közbeszerzés elmulasztásával kapcsolatos kérdés újra kinyit egy másik kérdést is: a paksi bővítés állami támogatását.
Ausztria egyébként ez utóbbit nehezményezte és nehezményezi, a közbeszerzési kérdés az eljárás során amolyan kapaszkodóként merült fel, hogy az állami támogatás kérdését újra ki lehessen nyitni.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (j) és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az épülő Paks II. atomerőmű területén tartott sajtótájékoztatón 2023. szeptember 22-én.
MTI / Illyés Tibor
Az EU belső piacán tilos állami támogatással indokolatlan (piactorzító) előnyt biztosítani bárkinek, ezért minden beruházáshoz nyújtott esetleges támogatást Brüsszel egyedileg vizsgál. A paksi beruházás esetében a Bizottság azt vizsgálta, hogy a Paks II. tiltott állami támogatást tartalmaz-e amiatt, hogy megépítése közpénz bevonásával történik, illetve, hogy később működtetése lehetséges-e piaci alapon, vagy az is további állami finanszírozást igényel.
2017-ben végül az Európai Bizottság engedélyezte a paksi bővítés finanszírozási tervét, elvetve a piactorzításról szóló aggodalmakat. Ezt akkor egyrészt azért indokolták, hogy a Paks II.-t a magyar állam „kapacitásfenntartás” címén kívánta felépíteni – az élettartama végére érő Paks I. pótlásaként. Másrészt a magyar állam az ország villamosenergia-igényének várható növekedésével érvelt, ami miatt szükség lesz a plusz termelőkapacitásra. A Bizottság az engedély fejében különféle feltételek betartására kötelezte a magyar államot: a legfontosabbak, hogy az új egység nem tartozhat azonos jogi entitáshoz, mint a Paks I., illetve a megtermelt áram meghatározott részét szabadpiaci tendereken kell értékesíteni.
Brüsszel vizsgálta a közbeszerzés nélküli megbízást is, itt szintén nem láttak kivetnivalót. Ez után, 2018-ban indított pert a Bizottság ellen Ausztria. Az ország álláspontja szerint
a Paks II. – mint nem piaci alapon megvalósuló termelőegység – régiós szinten piactorzító hatású lesz.
Az EU Bíróságának Törvényszéke 2022-ben elfogadta a Bizottság érvelését. Bécs ezen döntést fellebbezte meg, az új eljárásban született most ítélet, amely megváltoztatta a korábbit, és új eljárásra kényszerítette a Bizottságot, csaknem tíz évvel az előző után.
Tíz év alatt nagyot változott a világ
Kérdés, hogy ha a bizottsági újraengedélyezés kinyitja a tiltott állami támogatás kérdését – ez egyelőre nem biztos –, akkor a Bizottság ugyanarra az eredményre jut-e, mint az eredeti, 2017-ben lezárt vizsgálatban. A körülmények ugyanis azóta változtak, az eredmény így távolról sem borítékolható.
