Naomi Fisher szerint a képernyő előtt töltött idő miatti bűntudat elhagyása, a közös eszközhasználat segíthet a szorosabb, sőt gyógyítóbb családi kapcsolatok kialakításában, elsősorban a normálistól eltérő agyműködésű, úgynevezett neurodivergens gyerekek, például az autisták esetében.
Fisher állítja, a képernyő előtt töltött idő korlátozása szükségtelen nyomást gyakorol a családokra.
