Ha Charlie Kirk egy hatéves amerikai gyerek lett volna, mostanra mindenki túllépett volna azon, hogy lelőtték – állapította meg egy rendkívül cinikus bejegyzés szerzője, és bármilyen szörnyen is hangozzon ez, igaza van. Nagyzolóan lehetne azt mondani, hogy az Egyesült Államokban minden héten történik lövöldözés egy iskolában, csakhogy ez alulbecslés: idén eddig 47-nél tartanak, miközben ez a mostani csak a 37. hét. Az USA a politikai agresszió hazája, európai szemmel ijesztően hosszú a lista a politikusok és más véleményformálók ellen elkövetett vagy meghiúsított merényletekről.
Sokat fog a világ beszélni még a mostani ügyről, és egyrészt tényleg szörnyű, másrészt pedig egészen bizarr, ahogy a szabad fegyverviselés egyik legbefolyásosabb híve szenved el épp olyan erőszakos halált, amilyenről ő mondta azt, hogy néhány ilyen az alkotmányos jogokért cserébe belefér. A konteókat ezen a ponton tegyük félre – az óceánnak erről az oldaláról nézve az egyik legérdekesebb kérdés számomra az:
miért nem képes az Egyesült Államok a világ fejlett országai közül egyedüliként belátni, hogy valami nagyon nagy baj van a fegyverhez kapcsolódó szabályaival és kultúrájával?
Azt mind tudjuk, hogy a lőfegyverek problémája tipikusan amerikai ügy, de hogy valójában mennyire óriási a szakadék az USA és a nyugati világ többi része között, az még így is nehezen felfogható. A CNN készített pár éve egy gyűjtést, ijesztő eredményt kiadó infografikákkal, ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg. Kiderül belőle például, hogy az USA a bolygó egyetlen olyan országa, ahol a magánszemélyek tulajdonában lévő fegyverek száma nagyobb, mint az ország népessége, és az is, hogy a 100 főre jutó fegyverek száma majdnem négyszer, a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok lakosságarányos száma pedig közel hétszer akkora, mint a világ fejlett részén a második legrosszabbul álló országé.