„Ezen a nehéz napon, az Egyesült Államok számára nehéz napon talán helyes feltenni a kérdést, hogy milyen nemzetet alkotunk, és milyen irányba akarunk haladni. Közületek azok, akik feketék vagytok – minthogy a bizonyítékok azt mutatják, a felelősök fehér emberek voltak –, tele lehetnek keserűséggel, gyűlölettel és bosszúvággyal. Országként elmozdulhatunk ebbe az irányba, az óriási megosztottság felé: feketék a feketék körében, fehérek a fehérek körében, tele egymás iránti gyűlölettel. Vagy Martin Luther King példáját követve erőfeszítést tehetünk arra, hogy ezt megértsük és felfogjuk, s a vérontás hazánkat borító foltját, az erőszakot együttérzésre és szeretetre cseréljük.”
Ezt mondta talán élete legjobb beszédében a demokrata elnökjelöltségért kampányoló Robert F. Kennedy 1968. április 4-én este Indianapolisban, ahol a zömmel afroamerikaiakból álló hallgatóságának ő jelentette be, hogy röviddel korábban Memphisben egy fehér férfi – James Earl Ray – agyonlőtte a legendás fekete polgárjogi vezetőt, majd a fegyverét hátrahagyva elmenekült. Kennedy Indianapolisban lecsillapította a kedélyeket, de Amerika-szerte tüntetések törtek ki, és lángok csaptak fel. Két hónappal később aztán vele is végzett Los Angelesben egy magányos merénylő.
Nem véletlenül idézik fel az Amerika végletes kettészakadását más eseményekkel együtt jelképező viharos 1968-as évet azt követően, hogy a politikai gyilkosságok megszokott magányos elkövetője múlt szerdán agyonlőtte a 31 éves Charlie Kirköt, amint az a Utah Valley Egyetemen éppen vitára hívta a hallgatóságát ezzel a jelszóval: „Bizonyítsátok be, hogy nincs igazam!” A feltételezett elkövetőt, a 22 éves Tyler Robinsont a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a rendőrség emberei 33 órával később, állampolgári bejelentésnek köszönhetően őrizetbe vették.
A fiatalember nem kommunikál a nyomozókkal és az ügyészekkel, ezért csak találgatják, miért ölte meg az amerikai keresztény jobboldal új generációjának legismertebb alakját. Robinson egyetlen lövéssel végzett Kirkkel, és a hátrahagyott töltényekre írt szövegekből igyekeztek motívumra bukkanni, de azok a megfejtések szerint olyan úgynevezett belső nézetű lövöldözős videójátékokhoz (first-person shooter, FPS) köthetők, amelyekben a főhős szemszögéből nézve hajtják végre az akciókat virtuális harctéri környezetben. Márpedig az állítólag egy transzgender partnerrel élő Robinson a szomszédai szerint szenvedélyes videójátékos volt.
Az elkövető személye, s különösen az indítéka még ismeretlen volt, amikor Donald Trump elnök már megtalálta a bűnösöket.
A merénylet napján a Truth Social közösségi platformjára kitett négyperces videójában az általa sokat emlegetett „radikális baloldalt” tette felelőssé a merényletért és „az országban elszabadult terrorizmusért”, mert „az olyan csodálatos amerikaiakat, mint Charlie, nácikhoz s a világ legrosszabb tömeggyilkosaihoz és bűnözőihez hasonlították”. Azt is megígérte, hogy minden egyes embert megtalálnak, aki a gyilkosságért és más politikai erőszakért felel, beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek ezt támogatják és finanszírozzák.
