A lényeg
• Az innovációs beruházások növekedési üteme lassul.
• A befektetők bizonyos földrajzi térségek és ágazatok kivételével óvatosak.
• A rangsort Svájc vezeti Svédország és az USA előtt.
• Kína először került be a top10-be.
• A 39 európai gazdaságból 13 javított a tavalyi teljesítményén.
• Magyarország a 36. helyen áll, a régióból Csehország előzi meg.
• A top100-ból a legtöbb klaszter (immáron harmadik éve) Kínában van (24).
• A befektetők bizonyos földrajzi térségek és ágazatok kivételével óvatosak.
• A rangsort Svájc vezeti Svédország és az USA előtt.
• Kína először került be a top10-be.
• A 39 európai gazdaságból 13 javított a tavalyi teljesítményén.
• Magyarország a 36. helyen áll, a régióból Csehország előzi meg.
• A top100-ból a legtöbb klaszter (immáron harmadik éve) Kínában van (24).
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) az idén 18. alkalommal adta ki Global Innovation Index (GII) jelentését. Az ENSZ szakosított ügynökségének 2025-ös rangsora 139 ország előrehaladását méri az innováció területén, tartalmazza továbbá a világ 100 legnagyobb innovációs klaszterének a rangsorát.
Visszafogott beruházások, óvatos befektetők
A 2025-ös rangsor egy olyan időszakban jelenik meg, amikor innovációs beruházások (K+F) növekedése a globális pénzügyi válság óta a leggyengébb ütemre lassult, és a globális kockázatitőke-ügyletek sem tudtak talpra állni a 2023-as súlyos visszaesés után – emelte ki a jelentés előszavában Daren Tang, a WIPO főigazgatója.
Az innovációs (K+F) beruházások növekedési üteme tavaly 2,9 százalékra csökkent az előző évi 4,4 százalékról, amely a 2010-es pénzügyi válság óta a legalacsonyabb. A lassulás az idén is folytatódhat: a WIPO előrejelzése szerint mindössze 2,3 százalékos bővülés várható.
A vállalatok K+F kiadásai tavaly rekord összegre, 1,3 ezermilliárd dollárra nőttek, ez azonban nominálisan mindössze 3,2 százalékos (reálértéken 1 százalékos) emelkedést jelent, ami messze elmarad az elmúlt évtized 8 százalékos (reálértéken 4,6 százalékos) átlagos növekedési ütemétől.
A kockázatitőke-befektetések értéke nőtt ugyan tavaly (7,7 százalékkal), ez azonban néhány megaüzletnek és a generatív mesterséges intelligenciába történő befektetések növekedésének volt köszönhető. A tranzakciók száma globálisan immár harmadik egymást követő évben csökkent, tavaly 4,4 százalékkal. Ez a WIPO jelentése szerint a befektetők tartós óvatosságát jelzi bizonyos szűk ágazatokon és földrajzi területeken kívül.
Változatosabb innovációs környezet
A WIPO-n keresztül benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések száma a 2023-as visszaesés után 0,5 százalékkal nőtt ugyan, de az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban folytatódott a csökkenés. A jelentés szerint a növekedés továbbra is törékeny, az országok és régiók között nagy eltérések mutatkoznak.
A beruházások pangása ellenére a technológiai fejlődés továbbra is erőteljes a gyógyszerengedélyek kivételével minden szegmensben, és különösen intenzív a számítástechnika és az energiatechnológia területén. Az új technológiák adaptációja is bővült valamennyi mutató szerint 2024-ben, de ezek mindegyike elmaradt a hosszú távú növekedési trendtől – ami a jelentés szerint egyértelműen jelzi, hogy az adaptáció lendülete a folyamatos technológiai fejlődés ellenére lassul.
Az idei eredményekben a jelentés biztatónak értékeli az innovációs lendület diverzifikálódását a régiók között. A GII 2025 erős teljesítményt mutat a közepes jövedelmű gazdaságokban: Kína, India, Törökország és Vietnam továbbra is felfelé halad a rangsorban. Más országok, köztük Szenegál, Tunézia, Üzbegisztán és Ruanda dinamikus innovációs felülteljesítőként jelennek meg. Az olyan régiók pedig, mint Közép- és Dél-Ázsia, valamint a Közel-Kelet, folyamatosan fejlődnek, hozzájárulva a változatosabb innovációs környezethez.
Az élboly változatlan
A rangsor élén ugyanakkor nincs változás. Svájc 2011 óta vezeti a listát, mögötte Svédország és az Amerikai Egyesült Államok. A negyedik helyre Dél-Korea jött fel a tavalyi hatodik helyről, előzve Szingapúrt, amely így egy hellyel hátrébb lépett. Ez az öt gazdaság a jelentés szerint közös erősségekkel rendelkezik: magas a K+F intenzitás, világszínvonalú intézményekkel rendelkeznek, erős az oktatási rendszer, és innovatív a magánszektor.
A top10 második öt résztvevője az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia – utóbbi kettő tartotta tavalyi pozícióját, előbbi egy helyet rontott azon –, majd Dánia és Kína következik (mindkét ország egy helyet javítva), miközben a tavaly még 9. Németország „csak” a 11. leginnovatívabb országa a világnak.
Kína először jutott be a top10-be, köszönhetően a jelentős K+F befektetéseknek és a nemzetközi szabadalmi bejelentések jelentős számának (az ázsiai ország adta tavaly ezek nagyjából negyedét, vezető a szerepe ezen a területen).
Erős európai teljesítmény
Európa vizsgált 39 gazdasága közül 6 a top10-ben, 15 a top 25-ös listáján szerepel. A rangsorban tizenhárom ország lépett feljebb, ami érdemi növekedés az előző évi kilenchez képest. Jelentős javulást mutatott Írország (18.), Belgium (21.) és Norvégia (20.).
A kelet-európai gazdaságok lendülete a jelentés alapján stabil. Litvánia (33.) globálisan vezető szerepet tölt be az unikornisok értékelésében és a digitális innováció területén.
Magyarország a 36. a listán
Magyarország pozíciója az elmúlt 6 évben 34–36. hely között változott, 2024-ben és 2025-ben is a 36. volt. Az index összetevőit illetően volt azonban elmozdulás.
Az innovációs ráfordítások (intézményrendszer, emberi erőforrás és kutatás, infrastruktúra, piaci fejlettség, üzleti élet fejlettsége) tekintetében egy helyet rontott (a 37. helyről a 38. helyre) az ország, de az innovációs eredményeket illetően (tudományos és technológiai, valamint kreatív teljesítmény) 2 pozíciót (a 35. helyről a 33. helyre) javított.
A 39 európai gazdaságot figyelembe véve Magyarország a 23. helyen áll. A közép- és kelet-európai mezőnyben csak Csehország (31.) előzte meg Magyarországot, Lengyelország 39., Horvátország 40., Szlovákia 47., Románia pedig 49. a rangsorban.
Innovációs klaszterek
A világ vezető innovációs klaszterei hét kontinensből hatot lefednek. A globális rangsort a Sencsen–Hongkong–Kuangcsou (Kína, Hongkong, Kína) klaszter vezeti, majd a Tokió–Jokohama (Japán), San José–San Francisco (Egyesült Államok), Peking (Kína) és Szöul (Dél-Korea) régiók következnek. A top10-be New York City, London és Los Angeles fért még be.
A top100-ból a legtöbb klaszter (immáron harmadik éve) Kínában van (24). Az Egyesült Államokban 22, Németországban 7, Indiában és az Egyesült Királyságban pedig 4 klasztert azonosítottak. A világ leginnováció-intenzívebb klaszterei a jelentés szerin San Jose-San Francisco (Egyesült Államok) és Cambridge (Egyesült Királyság). Ezt követi Boston-Cambridge (Egyesült Államok), Ningde (Kína) és Oxford (Egyesült Királyság). Az innovációs tevékenység intenzitása alapján az Európai Unió legjobb klasztere Helsinki (Finnország), amely a kilencedik helyen áll e szempont alapján a rangsorban.
