A hét blokádja: kormányzati leállás
Helyi idő szerint szerdán, nulla óra egy perckor leállt az amerikai kormánygépezet. A republikánusok és a demokraták ugyanis a szenátusban nem tudtak megegyezni sem az október 1-jén indult új pénzügyi év költségvetéséről, sem arról a héthetes finanszírozási programról, ami lehetőséget adott volna a tárgyalások folytatására. A demokraták az egészségügyi kiadások növelését követelték, amire a republikánusok nem hajlandóak, s mivel nincs az obstrukció megtöréséhez szükséges 60 szavazatuk a százfős szenátusban – hanem csak 53 –, most riválisaikra mutogatnak.
A kormánygépezet leállása (shutdown) viszonylag új jelenség az amerikai politikában. Az előzménye az 1970-es években jelent meg, de akkor még a leállás valójában nem történt meg: a kormányzati intézmények finanszírozás hiányában is működtek, abban bízva, hogy megszületik a megállapodás, és akkor, ha utólag is, de megérkezik a pénz.
1980-ban aztán Benjamin Civiletti akkori igazságügyminiszter állásfoglalást adott ki arról, hogy a kormánygépezetnek, illetve az érintett részének le kell állnia, ha nincs forrás a működésére, mert nem sikerült megállapodni. Elsőként a szövetségi kereskedelmi bizottság függesztette fel a munkáját, de csak egy napra. Az 1980-as elnökválasztáson győztes republikánus Ronald Reagan két mandátuma idején nyolc leállás is volt, de egyik sem tartott tovább három napnál, a hatása elhanyagolhatónak bizonyult.
A helyzet akkor változott meg, amikor 1994-ben Newt Gingrich vezetésével konzervatív republikánus hullám söpörte el a demokratákat. A republikánusok a képviselőházban 1952 után először szereztek többséget, teljesen átrendezték a politikai erőviszonyokat, s beleálltak a konfliktusba a demokrata Bill Clintonnal szemben. Ennek az eredménye lett az 1995 és 1996 fordulóján előbb öt, majd még 21 napig tartó kormányzati leállás. Az utóbbi addig példátlan feszültséget és káoszt okozott a kormánygépezetben – és ez idő alatt jött össze Clinton az akkor gyakornok Monica Lewinskyvel.
Bár úgy tűnt, hogy Gingrich kerekedett felül, a közvélemény végül a republikánusokat okolta a történtekért, ami Clintonnak segített abban, hogy megnyerje az 1996-os elnökválasztást. A költségvetés körüli vitának végül jótékony hatása lett, 1997-ben a demokraták és a republikánusok józan alkut kötöttek a kiadások csökkentéséről, illetve a büdzsé konszolidálásáról. Ennek eredményeképp az amerikai költségvetés az 1998-as és 2001-es pénzügyi év között többlettel zárt, amire azóta sem akadt példa.
A következő leállásra csak 2013-ban került sor, amikor a republikánus többségű képviselőház, illetve a szenátus republikánus kisebbségének obstrukciója megakadályozta a megegyezést Barack Obama demokrata elnökkel. A teljes kormánygépezet 16 napra megbénult, a gazdasági teljesítmény-kiesést kétmilliárd dollárra becsülték.
A legutóbbi, 2018 és 2019 fordulóján kialakult bénultság 35 napig tartott, mert hiába volt republikánus többség a kongresszus mindkét házában, a párt még nem volt teljesen Donald Trump kezében, és nem voltak hajlandóak megszavazni a Mexikó határán építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt. Ahogy az akkori, úgy a mostani leállás is mintegy 800 ezer kormányzati alkalmazottat érint, akik kényszerszabadságra mennek. Azok dolgoznak tovább, akiknek a munkája elengedhetetlen – például a légiirányítók vagy a repülőtéri biztonsági alkalmazottak –, fizetést ők sem kapnak, csak a megállapodás után, visszamenőleg, amikor a kényszerszabadságra küldötteket is kifizetik. Sajátos helyzet alakul ki a nemzeti parkokban, azok nyitva maradnak, de a személyzet nem dolgozik, azaz nincs, aki információval szolgáljon vagy takarítson.
A Nemzeti Levéltár bezárt épülete Washingtonban
Andrew Caballero-Reynolds / AFP
