Még a konfliktusokkal terhelt, háborúk és felkelések által sújtott Közel-Keleten is példátlan, hogy kedden a harmadik évébe lépett a gázai háború, amelyet Izrael a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadása után indított. De talán most mutatkozik az eddigi legnagyobb esély, hogy lezáruljon az eddigi leghosszabb és legbrutálisabb fegyveres konfliktus az évszázados izraeli–palesztin viszályban. Miután a Hamász – pár nappal az izraeli bólintás után – múlt pénteken részlegesen elfogadta Donald Trump amerikai elnök békejavaslatát, hétfőn az egyiptomi Sarm es-Sejk üdülőhelyen közvetett tárgyalások kezdődtek a terv első szakaszáról.
Megegyezés esetén a szélsőséges palesztin szervezet visszaszolgáltatja a 20 még élő túszt, és annak a 28 fogolynak a földi maradványait, akik már életüket vesztették. Izrael cserébe befejezi a hadműveleteket, és hátrébb vonul, illetve palesztin foglyokat enged el.
Mind Izraelben, mind a Gázai övezetben most a legerősebb a remény, hogy valóban véget érhet a háború, sőt a tartós tűzszünetet követően folytatódhatnak a tárgyalások a terület jövőjéről. De a kételyek sem gyengébbek, hiszen az ördög most is a részletekben rejlik, és a húszpontos Trump-terv több fontos eleme tisztázatlan. Az elnök sürgette a feleket a gyors megegyezésre, és közölte, hogy már a héten eredményt vár.
A kezdeményezés új és biztató eleme, hogy amerikai elnök talán még soha nem vonta bele saját magát ennyire személyesen az izraeli–palesztin kérdésbe. De éppen ez a gyenge pontja is, hiszen a bombasztikus bejelentéseket imádó és türelmetlen Trump – bármennyire vágyik is az október 10-én Oslóban kiosztandó Nobel-békedíjra – hamar elveszítheti az érdeklődést, ha a Hamász és Izrael ezúttal sem tud megállapodni.
