A hét belpolitikai kérdése: miért küldi be Trump a Nemzeti Gárdát az amerikai városokba?
Megérkezett Texasból Chicago közelébe a Nemzeti Gárda több száz fegyverese, s ezzel újabb szintre lépett Donald Trump elnök és az érintett városok közötti válság. A republikánus politikus szerint a gárdisták bevetésére azért van szükség, hogy rendet teremtsenek az általa „háborús övezetnek” minősített amerikai metropoliszban, ám ahogy a korábbi hasonló bevetések tapasztalataiból is kiderült már, Trump szavainak nem sok köze van ahhoz, ami valóban történik Chicago mellett Los Angelesben, Washingtonban, illetve a többi, Nemzeti Gárdával fenyegetett városban.
A Nemzeti Gárda elsősorban tagállami alapon szervezett erő, amelyet természeti csapások vagy súlyos rendzavarások esetén vetnek be. A törvények értelmében külföldi támadás és lázadás, illetve lázadásveszély esetén rendelheti el az elnök a gárda bevetését. A gárda fegyveresei megjelenhetnek külföldön és részt vesznek a határvédelemben is. Bár a törvények szerint a gárdát szövetségi irányítás alá vonhatják – ebben az esetben az elnök ad utasítást a fellépésre – de általában a testület bevetését a tagállamok kérik. Utóbbi esetben a kormányzó aktiválja a Nemzeti Gárda egységeit, és kérhet segítséget más tagállamoktól is. A gárda jogköre korlátozott: tagjai nem vehetnek őrizetbe személyeket, és nem kutathatnak át ingatlanokat. Az ún. Posse Comitatus törvény tiltja, hogy a szövetségi kormány katonai erőt használjon a belpolitikai válságok megoldására.
Trump jellemzően más tagállamok gárdistáit vezényli a szerinte megregulázandó városokba. A Los Angeles-i beavatkozás után Kalifornia két feljelentést is tett, az illetékes bíróság pedig jóváhagyta a gárda föderalizálását, viszont azt is megállapította, hogy az elnök megsértette a Posse Comitatus törvényt. Míg Trump Washingtonban szerinte a „teljes káosz” ellen harcolt, más városokról pedig azt állította, a tiltakozók felégették a települést, a helyiek úgy vélik, a Nemzeti Gárda bevetésének célja a félelemkeltés, illetve valóságban nem létező válságok kiprovokálása, vagy a nem igazán komoly konfliktusok elmérgesítése.
Az Oregon államban lévő Portlandben az illetékes bíróknak annyit sikerült elérniük, hogy átmenetileg blokkolták a szervezet bevetését. „A nemzet az alkotmány, nem pedig a különleges állapot szabályai szerint működik”’ – magyarázta döntését a bíró. Azt nem tette hozzá, hogy egyelőre. És persze az is fontos, hogy Trump valamiért épp demokrata vezetés alatt lévő városokban vél felfedezni lázadást.
A Nemzeti Gárda katonái egy Los Angeles-i szövetségi épület előtt
Patrick T. Fallon / AFP
