Manapság a neten már a legsemmirekellőbb – vagy épp a legelvetemültebb – eseményeket is élőben közvetítik: nézhetjük a fű növekedését, Excel-világbajnokságot (ez olyan lehet a könyvelőknek, mintha – Bödőcs Tibor szavaival élve – a takarítónők curlingeznének), szerencsejáték-streameket, ahol pár perc alatt nyernek és/vagy veszítenek az átlagember számára felfoghatatlan összegeket, akad élő adás egy koreai kriptó-trader 900 ezer dolláros likvidációjáról (kényszerű pozíciózárás), és ne feledkezzünk meg az „AI-slop” közvetítésekről sem, mint a minden kérdésünkre válaszoló AI Jézus vagy a Taiwan államiságát firtató végtelenítetten generált Spongyabob.
Nos, a jövő évtől ezt a sort a magyar igazságszolgáltatás követheti, így remélhetőleg – a Johnny Depp–Amber Heard-per mintájára – a hazai tárgyalótermekből élőben nézhetünk bénázó ügyvédeket, poénkodó tanúkat vagy hallhatunk „a kutyám rálépett egy méhre” típusú mondatokat. Viccet félretéve, azért vannak értékelhető indokok a közvetítés hasznossága mellett (pl. joghallgatók oktatása, költséghatékony részvétel, átláthatóság, a társadalmi érdeklődés kielégítése), de az ilyen fokú transzparenciának számos – elkerülhetetlen – hátulütője is lehet.
Biztiőr engedjen be!
A kormány egyik idei igazságügyi reformsalátájából – benne a polgári (Pp.) és a büntető (Be.) eljárásjogi törvények módosításaival –, valamint az Igazságügyi Minisztérium (IM) frissen közzétett rendelettervezetéből már részletesen megismerhető, hogyan is valósulna meg a perek streamelése a gyakorlatban.
