Mi az igazi luxus? Ahány ember, annyi válasz létezik erre a kérdésre, annyiféle dolgot képzelhetünk magunk elé, mit vásárolnánk, mit tehetnénk, ha végtelen mennyiségű pénzünk volna. Egy dolog viszont így is stabil közös pont: akárki próbálja elképzelni a tökéletes luxust, szinte biztosan egy olyan helyzetet lát maga előtt, amiben kipihentnek érzi magát.
Igen, eleget aludni és egyáltalán pihenni lenni egy csodálatos érzés, ami ijesztően kevés embernek adatik meg. A kialvatlanságra sokáig a világ természetes részeként, valami elkerülhetetlen rossz dologként tekintettek. Újabban viszont egyre gyakrabban vetik fel: kimondhatjuk-e, hogy az alvás – legalábbis az elég sok alvás –, amelynek minimum egy szintig alapvető létszükségletnek kellene lennie, valójában luxuscikké vált?
Ezen a ponton a luxussal foglalkozó közgazdászok egy kicsit elcsodálkoztak. Ők azt szokták vizsgálnia, hogyan alakul olyan dolgok kereslete és kínálata, mint kaviárt majszolni a jachton, olyan, világtól eldugott helyeken nyaralni, amelyeknek a létezéséről még a mezei dollármilliomosok sem mind tudnak, vagy lemerülni a Titanic roncsaihoz egy halom pénzért. Méghogy alvás? De igen, az elegendő pihenés egyre inkább luxustermék.