A lényeg
• A Demján Sándor Tőkeprogramban októbertől már 100–400 millió forint tőkejuttatásra pályázhatnak a legalább kétéves üzleti múlttal és 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel rendelkező hazai kkv-k.
• A forrás odaítéléséről (a befektetésről) a pénzügyi adatok, a helyi kamara és a befektetési bizottság mérlegelése alapján születik döntés.
• A biztosított tőke erősíti a vállalkozás tőkeszerkezetét, 6 évig áll a cég rendelkezésére, ez idő alatt évente egyszeri kamatfizetéssel kell számolni, a visszafizetés egy összegben, a futamidő lejáratakor esedékes,
• A tőkejuttatáshoz fedezet bevonására vagy egyéb biztosítékra jellemzően nincs szükség, a bírálati folyamat gyors, általában 8-10 hét alatt lezárul.
• A tőkejuttatás fejlesztési célok széles körére fordítható a kapacitásbővítéstől az új piaci megjelenésen, hatákonyságjavítási és ingatlanfejlesztési projekteken át az akvizíciókig, egy részéből a működési költségek is finanszírozhatók.
• A forrás odaítéléséről (a befektetésről) a pénzügyi adatok, a helyi kamara és a befektetési bizottság mérlegelése alapján születik döntés.
• A biztosított tőke erősíti a vállalkozás tőkeszerkezetét, 6 évig áll a cég rendelkezésére, ez idő alatt évente egyszeri kamatfizetéssel kell számolni, a visszafizetés egy összegben, a futamidő lejáratakor esedékes,
• A tőkejuttatáshoz fedezet bevonására vagy egyéb biztosítékra jellemzően nincs szükség, a bírálati folyamat gyors, általában 8-10 hét alatt lezárul.
• A tőkejuttatás fejlesztési célok széles körére fordítható a kapacitásbővítéstől az új piaci megjelenésen, hatákonyságjavítási és ingatlanfejlesztési projekteken át az akvizíciókig, egy részéből a működési költségek is finanszírozhatók.
A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) logikája jórészt ismert. Azok a vállalkozások, amelyek a finanszírozásnak ezt a formáját választják, lényegében egy pénzügyi befektetőt kapnak partnerként terveik megvalósításához – ez az intézmény az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.
Tőkejuttatás – mi ez?
A pénzt a vállalkozások tőkejuttatásként kapják meg oly módon, hogy a biztosított forrás egy százaléka erejéig ideiglenes tulajdonrészt szerez a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap (amelyet az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. kezel), a fennmaradó összeg pedig tulajdonosi (tagi) kölcsön.
A kapott tőkéből a fejlesztést egy év alatt kell megvalósítani (ez az időszak egyszer 6 hónappal meghosszabbítható), a pénzt visszafizetni ugyanakkor 6 év múlva kell egyösszegben. A futamidő alatt évente egyszer, évi fix 5 százaléknak megfelelő kamatteherrel kell számolni, egyéb költség közvetlenül a tranzakcióhoz kapcsolódóan nincs.
Az alapkezelő az üzleti döntésekbe nem szól bele, vétójoga van ugyanakkor olyan kérdésekben, amelyek a befektetés megtérülését befolyásolják, gondolva itt például arra, ha a beruházás a rendelkezésre álló idő alatt nem valósul meg, illetve ha az eredménytartalék felhasználására vonatkozóan olyan döntést kíván hozni a tulajdonos, amely veszélyeztetheti a tőke lejáratkori kifizetését. Ezeket a lehetőségeket tételesen a szindikátusi megállapodás tartalmazza, amelyet a tőkejuttatás odaítélését követően kötnek meg a felek.
Tőke vs. hitel
Első rátekintésre a megoldás nem tűnik attraktívnak annak fényében, hogy a hitelcélok széles körére érhető el jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára például kölcsön a Széchenyi Kártya Programban évi fix 3 százalékos kamattal. Nem érdemes azonban pusztán a kamat mértéke alapján választani – döntés előtt célszerű megvizsgálni a két forrásbevonási megoldás sajátosságait.
A bank a múltat vizsgálja
Egy hitelről a bank a múltbeli adatok alapján dönt, és erősen korlátos az, hogy egy vállalkozás milyen mértékben hitelezhető. Az engedélyezhető adósságszolgálat (az az összeg, amelyet a hitel folyósítása után a szerződés szerinti rendszerességgel fizetnie kell a cégnek, azaz a kamat, a díjak és a tőkerész) a korábbi években termelt eredményhez igazodik, ennek mértéke behatárolja azt, hogy mekkora hitelhez juthat a cég.
Számos cégvezető számára lehet ismerős az a helyzet, amikor van folyószámlahitele, fut emellett egyéb likviditási kölcsön, így már nem jut hozzá ahhoz az összeghez, amely a tervezett beruházás megvalósításához kellene.
Ráadásul a hitelhez jellemzően fedezetre is szükség van, amelynek biztosítása a hazai vállalkozásoknál sokszor szintén gondot okozhat. Számos esetben elvárás továbbá a tulajdonos készfizető kezességvállalása, amely sok vállalkozó számára kizáró ok.
A befektető a jövőre fogad
Ezekkel szemben a tőkejuttatás egy befektetési döntés. Szerepe van benne természetesen a múltbeli gazdálkodás vizsgálatának, ám emellett a befektető számos egyéb szempontot is mérlegel – elsősorban a jövőt vizsgálja, azt, hogy milyen potenciál van a cég terveiben. Meggyőző-e a projekt? Mennyire elkötelezett a vezetés? Milyen piaci trendek támogathatják az ötlet sikerét? – és persze azt is, milyen kockázatai vannak a befektetésnek.
A Demján Sándor Tőkeprogram bírálati metódusa is így épül fel: vizsgálják a múltat, a vállalkozás korábbi eredménytermelő képességét és a jövőre vonatkozó pénzügyi tervet, ám ez csak egy szempont, a bírálat során elérhető 100 pontból 40 jut ennek értékelésére. Emellett figyelembe veszik a székhely szerinti kamara, illetve a szakértőkből álló befektetési bizottság értékelését (30-30 pont adható ez utóbbiakra). Ezek együttese alapján születik meg a döntés.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a döntést közvetlenül nem befolyásolja az, hogy mennyi hitele van már a cégnek. Másik oldalról pedig – mivel a vállalkozás tőkét kap és nem hitelt – a vállalkozás későbbi esetleges hitelezhetőségére sincs hatással a tőkejuttatás. Magyarán, ha szükség lenne a cégnek további forrásra a tervek megvalósításához, akkor a tőkejuttatás lehet ennek akár az önereje is egy hitelfelvételnél. Biztosítékra, illetve kezességvállalásra pedig a tőkeprogramban való részvételnél jellemzően nincs szükség.
Nagyobb mozgástér
A tőkejuttatás adott esetben tehát jóval nagyobb mozgásteret adhat a tervek megvalósításához a vállalkozásnak. Az ilyen szerepvállalás klasszikus kockázatitőke-befektetés esetén jellemzően jelentős tulajdonszerzés mellett valósul meg, a befektető hozamelvárása pedig bőven kétszámjegyű.
Az állami tőkeprogram (a DSTP) ez utóbbi két területen jelent a klasszikus kockázatitőke-befektetéshez képest könnyítést: az elvárt hozam 5 százalék, és a befektető (ez esetben az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.) nem folyik bele érdemben a cég tevékenységébe.
Nem jelenti ez azonban azt, hogy ezt a forrást megszerezni egyszerű – csak reális tervek esetén születik pozitív befektetői döntés, és ez az érdeke a vállalkozásnak is. (Ha a vállalkozás nem tudja visszafizetni a tagi kölcsönt, akkor a követelésre késedelmi kamatot is felszámítanak – egy ilyen helyzet következménye elég nagy valószínűséggel lehet csőd.)
A tervek összeállításához mindenképpen célszerű tehát vállalatfinanszírozási szakértőt bevonni. Az ezzel összefüggő költségekre a Demján Sándor Tanácsadási Voucher Program keretében lehet támogatásra pályázni, 50-80 százalékos pályázati intenzitás mellett.
Kik, meddig pályázhatnak a tőkeprogramra?
A tőkejuttatást Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel, telephellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik. Korábban kereskedő cégek nem indulhattak a pályázaton, ez a korlátozás azonban az október közepén életbe lépett változásokkal megszűnt.
A pályázóknak legalább két teljes lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük, nettó éves árbevételük a pályázat beadása előtti két esztendő átlagában el kell, hogy érje az éves 300 millió forintot, a foglalkoztatotti létszámnak pedig a minimum két főt. Feltétel továbbá, hogy a vállalkozásnak ne legyen lejárt tartozása sem az adóhatóság, sem más hatóság, közigazgatási szerv vagy harmadik fél felé.
A pályázat egy regisztrációval indul, amelyet egy előminősítés követ, mindezek után indul el a dokumentumok feltöltése és a bírálat. Jellemzően 8-10 hét alatt zajlik le a folyamat, komplexebb tranzakcióknál lehet ennél hosszabb.
A pályázatok beadására a jövő év június végéig vagy a forrás kimerüléséig van mód. A rendelkezésre álló keret 100 milliárd forint.
Mekkora összeg igényelhető? Mire költhető?
Az októberben érvénybe lépett változások szerint 100–400 millió forint közötti tőkére lehet pályázni a Demján Sándor Tőkeprogramban. (A felső határ ezt megelőzően 200 millió forint volt.)
Lényegében minden, üzleti tervvel alátámasztott fejlesztési cél finanszírozható a megítélt tőkejuttatásból. Értve ez alatt
- gyártási és egyéb termelési kapacitás bővítését,
- új piaci megjelenést, terjeszkedést,
- hatékonyságot, profitabilitást növelő, korszerűsítést célzó beruházást,
- digitalizációs fejlesztést,
- zöld és energiahatékonysági fejlesztést,
- akvizíciókat: üzletrész- vagy részvényvásárlást,
- tulajdonosi vagy vezetői kivásárlást, különösen generációváltás esetén,
- nem spekulatív célú ingatlanvásárlást és -fejlesztést,
- a tőke legfeljebb 50 százaléka erejéig készlet-, marketing-, bér-, illetve tanácsadói költségeket.
Az első fél év mérlege
A program 2025 márciusában indult. Október utolsó hetéig több mint háromezer vállalkozás kezdte meg az előminősítést, bő negyedük, 584 vállalkozás felelt meg a kritériumoknak, 128 pozitív befektetési döntés született összesen 25 milliárd forint odaítéléséről. A program iránti érdeklődés gyorsan nő. Az előminősítések alapján ugyanakkor sok vállalkozás már az első körben kizáró ok miatt esik ki – legtöbbször ez formai hiba vagy hiányos adatszolgáltatás.
A befektetések 57 százaléka Budapesten és Pest vármegyében, míg 43 százalék vidéki vállalkozásoknál valósulhat meg. A legnagyobb arányban gyártási, élelmiszeripari, technológiai és szolgáltató cégek kaptak forrást.
Iparági bontásban a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb (30 százalék), ahol a fejlesztési célok között jellemzően automatizálás, robotizáció, technológiai modernizáció, gyártókapacitás-bővítés szerepelt. Ezt követi az építőipar (14 százalék), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (12 százalék), a gépjárműjavítás (11 százalék), az IT (9 százalék), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8 százalék), de voltak a sikerrel pályázók között egyéb szolgáltatásokat, adminisztratív és támogató tevékenységet folytató, valamint bányászati cégek, sőt, művészet, szórakozás, szabadidő szegmensben működő vállalkozás is.
Néhány konkrét példa az eddigi befektetések közül
A Pi-Pi Kft. (Békés vármegye), egy baromfifeldolgozó vállalat, amelynél a DSTP-forrás a generációváltást, a tulajdonosi struktúra átalakítását és az üzem technológiai megújítását tette lehetővé. A cég több mint 30 éve működik, és regionális szinten meghatározó szereplője az élelmiszeriparnak. A befektetés révén modern feldolgozóberendezések beszerzése és energiahatékonyság fejlesztése valósul meg, amely hozzájárul a termelési kapacitás növeléséhez és a versenyképesség javításához.
A Fishmarket Kft. (Törökbálint) a friss haltermékek piacvezető nagykereskedője, több mint 20 éve látja el a hazai élelmiszerláncokat és vendéglátóipari partnereket. A DSTP-tőkével új, energiahatékony logisztikai és hűtőházi központ épül Törökbálinton, amely a HOPI Holding cseh partnerrel együttműködve a közép-kelet-európai exportpiacok bővítését is lehetővé teszi. A fejlesztés jelentősen csökkenti az energiafelhasználást, és fenntarthatóbb működést biztosít a vállalat számára.
A Császári Pékség Kft. (Komárom-Esztergom vármegye) több mint 40 éve működik, közel 100 főt foglalkoztató családi pékség, termékei a térség számos településén és üzletében elérhetők. A DSTP-befektetés révén új, automatizált gyártóvonalak és korszerű sütőipari technológia bevezetése történik, amely növeli a termelékenységet és stabilizálja a vállalat regionális piaci pozícióját, hozzájárul a helyi foglalkoztatás megtartásához.
A B&O Kft. (Fejér megye) magyar automatizálási és robotikai vállalat, amely DSTP-forrásból Ipar 4.0-ás fejlesztést valósít meg. A projekt célja, hogy a korábban manuálisan végzett összeszerelési folyamatokat robotizált gyártócellákkal váltsa ki, ezáltal csökkentve a hibaarányt és növelve a termelési kapacitást. A vállalat innovációja az első ilyen jellegű megoldás az Európai Unióban, és komoly autóipari érdeklődést váltott ki.
Az Im Film Production Kft. (Budapest) filmgyártó és produkciós vállalat a DSTP-forrásból szellemi tulajdonon (IP) alapuló film- és sorozatprojektek fejlesztését és nemzetközi értékesítését finanszírozza. A befektetés lehetővé teszi, hogy a cég saját fejlesztésű produkciókat ne csak itthon, hanem külföldi streaming- és televíziós platformokon is értékesítsen, ezáltal erősítve a magyar filmipar nemzetközi láthatóságát.
A Solvelectric Technologies Kft. (Szeged) villamosipari és napenergia-tárolási technológiákat fejlesztő vállalat. A DSTP-befektetésből új gyártóüzem és kutatás-fejlesztési központ épül a Szegedi Ipari Parkban, amely lehetővé teszi új, energiahatékony megoldások fejlesztését ipari és lakossági felhasználásra egyaránt. A projekt hosszú távon a hazai zöldtechnológiai innováció egyik zászlóshajójává teheti a vállalatot.
A Trovet Hungary Kft. (Budapest) állatorvosi rendelő, egyben állatgyógyászati diétás tápok és takarmány-kiegészítők forgalmazója, több nemzetközi márka kizárólagos magyarországi disztribútora. A DSTP-forrásból digitális fejlesztés, CRM-rendszer bevezetése és online értékesítési platform kialakítása valósul meg, amely növeli a hatékonyságot és lehetővé teszi a nagykereskedelmi partnerek gyorsabb kiszolgálását.
A Tikszó Kft. (Budapest) a KEKSZ brand újraépítésén dolgozik. A KEKSZ Bisztró több mint egy évtizeden át Budapest egyik ikonikus vendéglátóhelyeként működött a belvárosban. A DSTP-befektetés célja a KEKSZ újranyitása egy új budai lokációban, amely ötvözi a korábbi, bizonyított működési modellt és a helyszín új adottságait. A cél egy fiatalos, városi gasztromárka felépítése, amely a hagyományos magyar ízeket kortárs formában mutatja be.
A Fishmarket Kft. (Törökbálint) a friss haltermékek piacvezető nagykereskedője, több mint 20 éve látja el a hazai élelmiszerláncokat és vendéglátóipari partnereket. A DSTP-tőkével új, energiahatékony logisztikai és hűtőházi központ épül Törökbálinton, amely a HOPI Holding cseh partnerrel együttműködve a közép-kelet-európai exportpiacok bővítését is lehetővé teszi. A fejlesztés jelentősen csökkenti az energiafelhasználást, és fenntarthatóbb működést biztosít a vállalat számára.
A Császári Pékség Kft. (Komárom-Esztergom vármegye) több mint 40 éve működik, közel 100 főt foglalkoztató családi pékség, termékei a térség számos településén és üzletében elérhetők. A DSTP-befektetés révén új, automatizált gyártóvonalak és korszerű sütőipari technológia bevezetése történik, amely növeli a termelékenységet és stabilizálja a vállalat regionális piaci pozícióját, hozzájárul a helyi foglalkoztatás megtartásához.
A B&O Kft. (Fejér megye) magyar automatizálási és robotikai vállalat, amely DSTP-forrásból Ipar 4.0-ás fejlesztést valósít meg. A projekt célja, hogy a korábban manuálisan végzett összeszerelési folyamatokat robotizált gyártócellákkal váltsa ki, ezáltal csökkentve a hibaarányt és növelve a termelési kapacitást. A vállalat innovációja az első ilyen jellegű megoldás az Európai Unióban, és komoly autóipari érdeklődést váltott ki.
Az Im Film Production Kft. (Budapest) filmgyártó és produkciós vállalat a DSTP-forrásból szellemi tulajdonon (IP) alapuló film- és sorozatprojektek fejlesztését és nemzetközi értékesítését finanszírozza. A befektetés lehetővé teszi, hogy a cég saját fejlesztésű produkciókat ne csak itthon, hanem külföldi streaming- és televíziós platformokon is értékesítsen, ezáltal erősítve a magyar filmipar nemzetközi láthatóságát.
A Solvelectric Technologies Kft. (Szeged) villamosipari és napenergia-tárolási technológiákat fejlesztő vállalat. A DSTP-befektetésből új gyártóüzem és kutatás-fejlesztési központ épül a Szegedi Ipari Parkban, amely lehetővé teszi új, energiahatékony megoldások fejlesztését ipari és lakossági felhasználásra egyaránt. A projekt hosszú távon a hazai zöldtechnológiai innováció egyik zászlóshajójává teheti a vállalatot.
A Trovet Hungary Kft. (Budapest) állatorvosi rendelő, egyben állatgyógyászati diétás tápok és takarmány-kiegészítők forgalmazója, több nemzetközi márka kizárólagos magyarországi disztribútora. A DSTP-forrásból digitális fejlesztés, CRM-rendszer bevezetése és online értékesítési platform kialakítása valósul meg, amely növeli a hatékonyságot és lehetővé teszi a nagykereskedelmi partnerek gyorsabb kiszolgálását.
A Tikszó Kft. (Budapest) a KEKSZ brand újraépítésén dolgozik. A KEKSZ Bisztró több mint egy évtizeden át Budapest egyik ikonikus vendéglátóhelyeként működött a belvárosban. A DSTP-befektetés célja a KEKSZ újranyitása egy új budai lokációban, amely ötvözi a korábbi, bizonyított működési modellt és a helyszín új adottságait. A cél egy fiatalos, városi gasztromárka felépítése, amely a hagyományos magyar ízeket kortárs formában mutatja be.
