Interjúalanyunk, Fekete Andrea is előad a november 21-i BIOMeet konferencián, ahol az egészség kerül a középpontba a leginspirálóbb hazai és nemzetközi szakértők részvételével.
Évekig dolgozott gyermekgyógyászként, közben kutatott Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban is, emellett ön az első női professzora a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati klinikájának. Hogyan látja jelenleg a női kutatók helyzetét?
Úgy látom, hogy az én generációmmal kezdődött el egy jelentősebb változás a nők érvényesülése terén a hazai akadémiai életben, mára pedig a korosztályomból egyre több nő kerül be különböző testületekbe, bizottságokba, noha vezető pozícióhoz még nem jutnak ennyien. Talán nagyképűség nélkül mondhatom, sokszor voltam első nő az akadémiai életben. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által létrehozott Lendület program pályázatát az egyik első nőként nyertem el. A program 2006-ban indult, és öt évnek kellett eltelnie, hogy két kiváló másik kutatónő mellett engem is díjazzanak. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy az utóbbi években olyan mentorprogramok indultak, amelyek kifejezetten fiatal női kutatók munkáját segítik. Ma már egyre inkább figyelnek arra, hogy a pályázati zsűrikben, tudományos bizottságokban ugyanannyi nő üljön, mint férfi.
Jelenleg is vezeti a Lendület programon belül a Diabétesz Kutatócsoportot. Mit tesz azért saját hatáskörében, hogy kiegyenlített legyen a kutatók között a nemek aránya?
Jelenleg egy tízfős csoportot vezetek, nálunk már nincsen azzal gond, hogy kevés lenne a női kutató, ugyanis húsz százalékkal több a nő, mint a férfi. Az arány később fordul meg, a fiatal kutatók körében szép számmal vannak nők, de a későbbi karrierlépcsőknél, magasabb pozíciók betöltésében 80-20 százalékra fordul meg az arány a férfiak javára. Nálunk jelenleg 8 nő és 2 férfi van. Én inkább arra igyekszem figyelni, hogy nemtől függetlenül minden eszközzel – talán azzal is, amivel én fiatalabb koromban nem élhettem – maximálisan támogassam a fiatalokat. Büszke vagyok arra, hogy a kutatócsoportban olyan feltételeket teremtettem, hogy a női kollégák közül mindenki visszatért hozzánk a családalapítás után.
Egyebek mellett azt kutatja, hogy milyen különbségek vannak abban, ahogyan a nők és férfiak szervezete reagál a betegségekre. Több egészségügyi állapotra igaz, hogy a nők hamarabb regenerálódnak, illetve a túlélési esélyeik is magasabbak a férfiaknál, például egy stroke-nál. Miért?
Az oxigénhiány okozta állapotok esetén egyértelműen kimutatható a nők előnye, akár már újszülött korban. Egy 30. hétre született súlyos koraszülött lánynak 30 százalékkal nagyobb a túlélési esélye, mint egy ugyanilyen komplikációkkal született fiúnak. De felnőttkorban is megfigyelhetők bizonyos különbségek, a stroke-ot vagy akár egy infarktust nagyobb eséllyel, kevésbé súlyos károsodással vészelik át a nők a menopauza előtt.
