„Oszt’ jónapot” – Orbán Viktor elhíresült, egy 2006-os fideszes rendezvényen tett kijelentésével arra utalt: nem baj, ha pártjából valaki megszegi a kampányra vonatkozó szabályokat, mert mire a bíróság megállapítja a jogsértés tényét, már úgyis túl leszünk a választásokon, „oszt’ jónapot”.
A napokban valami hasonló történt, illetve történik: a kormánymédia alighanem azért listázta és publikálta annyira bátran a Tisza Párt adatbázisában szereplők nevét, címét, egyéb elérhetőségét, mert Orbánék pontosan tudják, mire a feljelentések nyomán megszülethetnek a jogerős elmarasztaló ítéletek, már lezajlanak az áprilisi választások, oszt’ megint csak jónapot.
Adatszivárgás, adatlopás, esetleg adatvásárlás? Minden részletre kiterjedő informatikai elemzés feladata lesz kideríteni, hogy a felsoroltak közül melyik – illetve mely variációk kombinációja – nyomán kerülhettek az internetre a Tisza háza táján őrzött személyes adatok. Magyar Péter már októberben arról beszélt, „folytatólagos adatlopást” észleltek, amit a pártelnök „összehangolt titkosszolgálati akciónak” minősített. Aztán eljött november eleje, és a korábban illetéktelen kezekbe került 20 ezer személyes adatnak immár a tízszerese, közel 200 ezer olyan állampolgár neve, lak- és emailcíme került ki az internetre, aminek legfőbb feltételezett forrása a párt által fejlesztett Tisza Világ applikáció lehetett, kiegészülve olyan nyilvántartásokkal, amelyekben például a párt Nemzet Hangja elnevezésű konzultációján szavazók adatait rögzítették (a résztvevők hozzájárulásával).
