Megjelent egy csodálatos új technológia, amelyről már első pillantásra is lehetett látni, hogy ez maga a jövő. Tömegek életét tette könnyebbé, és ugyan sok kínos hibája akadt az indulásnál, teljesen világos volt, hogy amint a gyerekbetegségein túlesik, át fogja formálni a világot. A befektetők is felfigyeltek rá, őrült pénzeket tettek bele a fejlesztésbe – majd egyszer csak kipukkant a lufi. Nem, ez a cikk nem a mesterséges intelligenciáról fog szólni, de még a dotkomlufiról is csak részben: 180 éves a történelem valószínűleg legnagyobb, technológiai ugráshoz köthető buborékja, a nagy brit vasútmánia.
Persze nem csoda, hogy manapság egyre több szó esik a techlufikról. Annyi pénzt pumpálnak a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, olyan sok minden múlik azon, hogy az új technológia beváltja-e a hozzá fűzött reményeket – vannak számítások, amelyek szerint idén az Egyesült Államok csak az AI-ba tett pénz miatt nem lesz recesszióban –, és a helyzet sok szempontból annyira kezd az ezredforduló dotkomlufijához hasonlítani, hogy már a hagyományosan nagyon optimista techszektorból is sorra érkeznek a figyelmeztetések, érdemes óvatosnak lenni. Hogy mi lesz a kifutása ennek, azt nem tudhatjuk, de mivel minden nagy befektetési lázról csak utólag lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy az lufi volt-e vagy tényleg minden rendben ment, érdemes körbenézni kicsit a történelemben, hogy legalább tanulni lehessen, mit csinálhatunk jobban.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
