A lényeg
• Az őszi adócsomag 11 pontjából 8 adócsökkentés, 3 adminisztrációs egyszerűsítés.
• Széles körű hatása csak az üzemanyagok jövedékiadó-emelés elhalasztásának van, ám ez csak fél éves halasztást jelent.
• Érdemi bővülési lehetőséget nyit meg ugyanakkor a kisadózó vállalkozások be-, illetve kilépési határainak duplázása.
• A mikrovállalkozások szélesebb rétegét érintik az adminisztrációcsökkentő lépések: a taoelőleg fizetésének gyakorisága, illetve, hogy a NAV mintegy 80 ezer egyéni vállalkozónak készíti majd el a bevallását.
• Az adócsomag az NGM számításai szerint mintegy 80–90 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
• Széles körű hatása csak az üzemanyagok jövedékiadó-emelés elhalasztásának van, ám ez csak fél éves halasztást jelent.
• Érdemi bővülési lehetőséget nyit meg ugyanakkor a kisadózó vállalkozások be-, illetve kilépési határainak duplázása.
• A mikrovállalkozások szélesebb rétegét érintik az adminisztrációcsökkentő lépések: a taoelőleg fizetésének gyakorisága, illetve, hogy a NAV mintegy 80 ezer egyéni vállalkozónak készíti majd el a bevallását.
• Az adócsomag az NGM számításai szerint mintegy 80–90 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
A Magyarországon működő 840 ezer vállalkozás 31 százaléka a társasági adó (tao) alanya, 100 ezer cég jelentkezett be a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá, 126 ezer a kisadózó vállalkozók (katások) száma, az átalányadózást 265 ezren választották, mindemellett 93 ezer tételesen adózó vállalkozás van – az adatokat Gerlaki Bence a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára ismertette azon a háttérbeszélgetésen, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által bejelentett őszi adócsomag részleteiről tájékoztatták a sajtó képviselőit. (A tájékoztatóval egyidőben a változások iratanyaga is felkerült a Parlament honlapjára.)
Az őszi adócsomagban szinte minden érintett csoportra gondoltak az államtitkár közlése szerint. A 11 pontból 8 adócsökkentés, 3 egyszerűsítés.
Üzemanyagok jövedékiadó-emelésének elhalasztása
Az adócsomag egyetlen széles réteget érintő, korábban nem ismert eleme az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének elhalasztása. Itt januártól (az idén júliusi, 12 havi inflációnak megfelelő mértékű) 4,3 százalékos adóemelésre került volna sor. Ezt a jövő év júliusáig elhalasztják, ami összegszerűen üzemanyagfajtától függően literenként 8,1–8,8 forint költségcsökkenést jelent 2026 első felében minden vállalkozásnak (és persze mindenki másnak is, aki tankol).
Alanyi áfamentes értékhatár
A korábban már ismert terveknek megfelelően a következő években több lépcsőben emelik az alanyi áfamentes értékhatárt. Az általános forgalmi adó (áfa) alóli mentességgel jelenleg azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 18 millió forintot. Ez a határ
- 2026-ban 20 millió forintra,
- 2027-ben 22 millió forintra,
- 2028-ban 24 millió forintra
nő. Az érintett adózók száma az NGM számításai szerint 2026-ban potenciálisan 10 600-ra, 2027-ben 20 100-ra, 2028-ban 28 900-ra bővül.
Átalányadózás: nő a legalacsonyabb költséghányad
Azon átalányadózó egyéni vállalkozóknál, amelyek jelenleg a bevétel 40 százalékát számolhatják el költségként, ennek mértéke 2026-ban 45, 2027-ben 50 százalékra emelkedik. Magyarán, a korábban elhangzott legalacsonyabb elszámolható költségátalány 50 százalékra emelését két lépésben valósítják meg, ami némiképp csalódás lehet azoknak, akiket a változás érint.
Ez az intézkedés az NGM számításai szerint nagyjából 110 ezer átalányadózót érint. Az ennél magasabb (80, illetve 90 százalékos) költségátalány elszámolására jogosult vállalkozásokra vonatkozó szabályokban nincs változás.
Szocho a főállású egyéni vállalkozóknál
A szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklésére vonatkozó tervekről sok változat hangzott el az elmúlt hetekben. Az adócsomagba végül annyi került be, hogy a főállású egyéni vállalkozóknál megszűnik az adóalapszorzó, magyarán a 13 százalékos adót a jövőben a jövedelem 100 százaléka után kell fizetni – az eddigi mérték 112,5 százalék volt. Emellett az eddigi havi befizetési kötelezettség negyedévi gyakoriságra változik. Az NGM nyilvántartásai alapján ez 140 ezer egyéni vállalkozót érint.
Szélesednek a kivahatárok
Szintén a korábbiakban ismertetettek alapján szélesednek a kivabelépési és -megszűnési határok: mind a foglalkoztatotti létszámra, mind az éves árbevételre vonatkozóan duplázták ezeket. Így 2026-tól
- azok a vállalkozások választhatják ezt az adózási formát, amelyek éves árbevétele várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig a 100 főt.
- Azok, a már kivás cégek maradhatnak továbbá az adó hatálya alatt, amelyek éves árbevétele várhatóan nem lesz több 12 milliárd forintnál, és a foglalkoztatotti létszám nem emelkedik 200 fő fölé.
Itt is megszűnt továbbá a szochoszorzó – az adót a jövedelem 100 százaléka után kell majd fizetni a jövő évtől.
Adókedvezmény a kármentesítési és tisztaipari beruházásokra
Nem várt elem, de viszonylag szűk vállalkozói réteget érint, hogy a jövő évtől adókedvezmény igényelhető kármentesítési és tisztaipari beruházásokra. Az ilyen fejlesztéseknek legalább a 100 millió forintot el kell érnie a kedvezmény érvényesítéséhez (ilyen lehet például régi ipari területek lakóparkká alakítása).
A kedvezményre egy új uniós jogcím – a tiszta ipar – ad módot. Az érintett vállalkozások a fizetendő társasági adót tudják 80 százalékos mértékig mérsékelni.
Energetikai infrastruktúrát érintő beruházások
Még szűkebb (mindössze 6 céget érintő) döntés, hogy az energiaellátó vállalatok közül az elosztóhálózat-üzemeltetők 2027-től adókedvezményt vehetnek igénybe a 2026-ban megkezdett energetikai infrastruktúra korszerűsítésére irányuló beruházásaik után. Itt is a számított adó 80 százalékáig terjedhet a leírás, de csak az addicionális (korábban be nem tervezett beruházások után) érvényesíthető.
Emelkednek a sávhatárok a kiskereskedelmi adónál
A váratlan elemek közé tartozik a kiskereskedelmi adó sávhatárainak emelése is (a kulcsok nem változtak). Ennek alapján a jövő évtől
- a 0 százalékos kulcs az 1 milliárd forint alatti éves árbevételt elérő vállalkozásokra vonatkozik,
- 0,15 százalék kiskereskedelmi adót kell fizetniük az 1–50 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkezőknek,
- 1 százalékot 50–150 milliárd közötti éves árbevétel esetén.
A 4,5 százalékos legmagasabb kulcs pedig a 150 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatokra vonatkozik majd.
Adminisztrációt csökkentő lépések, egyszerűsítések
A csomagban három, az adózási kötelezettségek egyszerűsítését célzó intézkedés szerepel. Ezek alapján
– a taoelőleg éves megfizetésének lehetősége az eddig 5 millió forintról 20 millióra nő, ami az NGM számításai szerint 10-15 ezer cégnek jelenthet majd könnyítést.
– Emelkednek azok az értékhatárok, amelyek alatt a mikrovállalkozások egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. Itt az eddigi 150 millió forintról 180 millió forintra nő a mérlegfőösszegre vonatkozó határ, illetve az eddigi 300 millióról 360 millió forintra az éves árbevételi korlát. Az indoklás szerint ezek a határok az uniós előírások szerint ennél már nem lehetnek magasabbak. Az NGM szerint ez 5-10 ezer mikrocég számára jelentheti az adminisztráció csökkenését.
– Mindemellett a jövő évtől nagyjából 80 ezer egyéni vállalkozónak az adóbevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti majd el.
Mérsékelt könnyítések
A csomag eredményeként az NGM számításai szerint 80-90 milliárd forint marad majd a vállalkozásoknál – az intézkedések hatása tehát nem elhanyagolható, de érdemben nem javít a vállalkozások helyzetén. Ahogy arra már a bejelentés napján több elemzőműhely felhívta a figyelmet, a vállalkozásokat leginkább sújtó problémákból (kereslethiány, költségnövekedés) eredő nehézségeket ezek a lépések csak mérsékelten enyhítik.
