A Németországba kölcsönzött munkavállalók adózására rendhagyó előírások vonatkoznak.
Szabályok, bérfizetés pénzneme
A munkaerő-kölcsönzés fogalmát a munka törvénykönyve (Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.
A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ez a munkavégzés tehát nem kiküldetés, mivel a munkavállaló nem a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében dolgozik külföldön.
Németországban a munkaerő-kölcsönzésre jogosultságot a német előírások szerint kell megszerezni. A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó előírásokat – így azt is, hogy milyen összegű bérre jogosultak – a német helyi szabályok és a kollektív szerződés szabályozza.
A munka törvénykönyve értelmében a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Amennyiben a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható, hiszen a munkavállaló mindennapi kiadásai is (jelen példa esetén) euróban keletkeznek.
Shadow Payroll – mi ez?
Munkaerő-kölcsönzésnél lehetőség van arra, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő megállapodjon egymással arról, melyik munkaadó fizeti a bért. Abban az esetben, ha a bért a magyar munkáltató fizeti, célszerű figyelembe venni, hogy Németországban úgynevezett shadow payroll kötelezettséggel kell számolni, ha egy munkavállalót külföldi cég küld Németországba dolgozni.
Ez a – Magyarországon nem ismert (pontosabban jogilag nem szabályozott) – speciális bérszámfejtés gondoskodik arról, hogy a magyar társaság által kifizetett jövedelmek és a jövedelmet terhelő kötelezettségek bevallásra és befizetésre kerüljenek a német előírásoknak megfelelően.
Adózás a német szabályok szerint
Munkaerő-kölcsönzés esetén az adózási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül Németországban keletkezik. Ez abból következik, hogy a Németországgal kötött kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 14. cikke úgy rendelkezik, hogy az adót a munkavégzés helyén, azaz a kérdéses esetben Németországban kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a magyar társaság fizeti ki a jövedelmet ténylegesen a munkavállalók részére, akkor a 08-as bevallásban ezt a jövedelmet a 409. sorban kell feltüntetni, mivel az egyezmény értelmében ebből a jövedelemből nem kell magyar személyi jövedelemadót (szja-t) levonni.
Az eldöntendő kérdés, hogy Németországban esedékes adók és járulékok elszámolása hogyan történik a munkavállalóval. Ez jelentős mértékben függ attól is, hogy a munkáltató és a munkavállaló garantált nettó jövedelemben vagy bruttó jövedelemben állapodnak meg.
Biztosítotti jogviszony
A társadalombiztosítás tekintetében a magyar állampolgár, ha magyar munkaviszonyban dolgozik, Magyarországon biztosított. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ugyanakkor a Tbj. 3. §-a kimondja, hogy a törvényt a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.
Figyelemmel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem tekinthető kiküldetésnek, ezért a munkavállaló a Koordinációs Rendelet 11. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében a munkavégzés helye szerinti tagállamban lesz biztosított, azaz Németországban. Véleményem szerint jogszerű nyilatkozat alapján nem igényelhető A1-es igazolás, mert a kiküldetés feltételei nem teljesülnek. Megállapítható, hogy a Németországba kölcsönzött munkavállalók adó- és járulékkötelezettsége is Németországban keletkezik. A munkavállalók Németországban lesznek biztosítottak. A bér meghatározásánál a német előírásokat kell figyelembe venni.
