„Meg akartam érteni azt a kollektív rendszert, amit Mengelének neveznek, azokat az embereket, akik védték, menekítették, finanszírozták, elrejtették. Ők együtt tették lehetővé, hogy létezzen. A háború után ők segítették, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást és a bosszút. A film erről szól, nem csupán egyetlen emberről” – mondta a Josef Mengele eltűnése című új filmjéről a Cineuropának a Berlinben élő orosz rendező, Kirill Szerebrennyikov.
A francia–német–mexikói–amerikai–brit koprodukció november 13-ától látható a magyar mozikban. A főszerepben August Diehl nyújt emlékezetes alakítást, aki többek között a Becstelen brigantyk, a King’s Man: A kezdetek és az Egy rejtett élet című filmekből világszerte ismert.
A film alapjául Olivier Guez francia író azonos című, 2017-es bestsellere szolgált (magyarul a Művelt Nép Könyvkiadó adta ki 2018-ban). A könyv az auschwitzi haláltábor kegyetlen orvosának a háborút követő éveiről szól, Mengele dél-amerikai bujkálásának története. Az író le akarta rántani a leplet az évtizedek alatt mitikus rémalakká, a halál angyalává, Auschwitz arcává vált orvosról, bemutatva, hogy valójában milyen kisszerű figura rejtőzködött a legendák mögött.
Richard Baer, Dr. Josef Mengele és Rudolf Höss 1944-ben
Wikimedia Commons / USHMM
A nagy visszhangot kiváltó regényéhez Guez évekig kutatta Mengele Argentínában, Paraguayban és Brazíliában töltött időszakát, amikor a náci tömeggyilkos több álnéven rejtőzködött. Az író még arra a brazil farmra is eljutott, ahol a magyar házaspár, Stammer Géza és Gitta bújtatta jó pénzért Mengelét több mint tíz éven át.
Különös egybeesés, hogy pont abban az évben, amikor Guez könyve megjelent, egy másik nagyszerű regény is napvilágot látott a témában. Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje – Josef M. két halála című könyve (Kalligram, 2017) szintén a náci orvos dél-amerikai éveinek rejtélyét járja körül.
A mából visszatekintve szinte felfoghatatlan, hogy Mengele, aki ezreket, elsősorban gyerekeket és időseket nyilvánított munkaképtelenné és küldött a gázkamrákba, és aki szadista emberkísérleteket hajtott végre Auschwitzban, sokáig, részben a saját nevét használva, jómódban, nyugalomban élt a háborút követően Argentínában.
