Sokunknak, akik szerencsésebbek vagyunk, a modern világban van vizünk (meleg), fűtésünk, kajánk, ágyunk. Van gyógyszerünk és terápiánk, elhasznált porckorong helyett kaphatunk titánszivacsot a gerincünkbe – szóval elvileg kényelmesebben és tovább élhetünk. Van viszont hatezer új dolog, ami az elménket, és így a testünket célozza kíméletlenül. Emiatt fordulhatunk fentebb emlegetett gyógyszerek, terápiák és titánszivacsok felé.
A hatezer új dolog decemberben még hangosabban szól és általában a figyelmünket, az adatainkat, a szavazatunkat akarja. Közhelyes, ahogyan a feedjeink végeláthatatlan sorban küldik a sokkolót, a cukit, a szexit, a fontosat, a vicceset. Az én feedjeim elvileg nem tudhatnának rólam sokat, de az életkoromat és a nememet ismerik. Így például a hogyan lehetnék jobb nő (göndörhaj sampon, arcjóga, fenék edzésprogram, szexi ruhák, diétamódszerek, sminktippek) és a hogyan ne haljak meg (női betegségek, cikluskövető appok) témaköröket számolatlanul kapom.
Ez itt a jéghegy csúcsa, a scrollozásom monitorozása miatt természetesen rengeteg egyéb típusú kontentet válogatnak rám a feedek, és ezek közül persze találok hasznosakat is. Viszont rengeteg energiát kell(ene) elégetnem arra, hogy vagy csak olyan dolgokat lássak, amik valóban érdekelnek, vagy csak ne egyem többé ezeket a feedeket. Az algoritmus nem fárad el, és továbbra is csak egyetlen célja van: hogy maradjunk rajta. Decemberben eközben barlangban illene tüzet nézegetni úgy 30 társunkkal közösen, történeteket hallgatva.
Több mesét az év végére
Egyike vagyok azoknak, akik erősen várták a Stranger Things ötödik, záróévadát. A Netflix úgy döntött, három körben ontja ránk az új részeket: az első négyet most, november végén, a következő hármat karácsonykor, a nagy finálét pedig szilveszterkor (amerikai idő szerint: november 26., december 25., és december 31.). Igen nehéz naptárösszehangolási kísérletek mellett, de egyelőre sikerrel vettük a társasági Stranger Things-nézés akadályát: találtunk időpontot közös mesenézésre, az azonnali, kényelmes bindzselés helyett. Azt nem mondtam, hogy könnyen.
Nem minden életszakaszba illő épp ez a mentális gyakorlat, és nem is egy ’80-as évekbeli nosztalgiára építő, amerikai horrorjellegű sci-fi, vagyis a Stranger Things a lényege. A kapitalista fogyasztás logikájával ellentétes nem bindzselni, nem azonnal, rögtön megkapni a dopamint, nem kattintani az ezerféle kísérő tartalomra. First world problem mintapélda, hogy sűrű életünkben nehezen szervezünk össze közös mesenézést egy harmincasokból álló társaságban, de szuper szimbólum is.
A fősodor azt diktálja, hogy külön-külön, minél előbb, minél többet akarva kapjunk gyors megkönnyebbülést, meneküljünk hosszú órákra a képernyőkbe, bármilyen legyen is épp az életünk. Minél többször szakítjuk ki magunkat azokból az alapvetően emberi gyakorlatokból, amiktől ebben a földi testben jól érezzük magunkat (közösségi létezés, idő az ingerek feldolgozására, a mese megélésére, gondolataink meghallására), annál valószínűbb, hogy valamink egyszer fájni fog.
A jó hír az, hogy a tudás nálunk van: pontosan értjük, mi kell ennek a testnek, ami az evolúció során ezt a fene nagy agyat növesztette nekünk. Tudatos figyelemmel szűrhetjük a decemberben egyre hangosabban felénk kiabáló ezernyi zajt, ami digitális életünkből szivárog a fizikai világunkba. Abba a metázásba bele sem megyek, hogy épp neten, képernyőn, feedekben elérhetően osztom az észt, de a hírlevél műfaja meggyőződésem szerint a tudatos figyelemszűrés része. Ez viszont már másik hírlevél témája, most inkább ajánlok Budapestről megint annyi mindent.
A hírlevél elején találtok az adott időszakban látogatható kiállítást, aztán napokra bontva következik a programajánlat. Észrevételek, ajánlatok, reklamálás: n.balkanyi@hvg.hu.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
KIÁLLÍTÁS A HETEKBEN ROVATUNK
Hol? aqb Project Space
Mi? Born in Transition
Ki? Bede Kincső, Borsos Lőrinc, Dés Márton, Felsmann István, Fridvalszki Márk, Keresztesi Botond, Lichter Péter, Lődi Áron, Molnár Judit Lilla, Móró Zsófia, Simon Zsuzsi, Szombat Éva. Kurátorok: Kortmann Járay Katalin & Zemlényi-Kovács Barnabás
Miről? „A Born in Transition című kiállításban a rendszerváltás és az új évezred, a berlini fal és a World Trade Center lerombolása közötti időszakban felnövő nemzedékhez tartozó művészek egy gyermeki-tinédzserkori békaperspektíva és egy felnőtt madártávlat keresztmetszetében dolgozzák fel a hosszú kilencvenes évek egyszerre társadalmi szintű és számukra személyes eseményeit vagy jelenségeit.”
> Megnyitó: 12.05. 18:00. Utána ’90-es évek tematikus buli a helyszínen.
Mi még? A Light! More Light! // Még több fény! magyar fény- és újmédia-művészek legújabb generációit hozza össze, hogy belakják a Klauzál téren található egykori Ellátóház üres tereit. December 1. és január 4. között.
