A nyár végén az eddiginél is nagyobb fokozatra kapcsolt a mesterséges intelligenciára (AI) épülő amerikai ipar pénzpumpája, a befektetéseknek pedig nemcsak a volumene, de a jellege is beteges jelleget öltött. A döbbenetes összegeket ugyanis maroknyi cég tömi egymás zsebébe: egyre szorosabban összefonódva csereberélik egymással a szolgáltatásaikat, sőt a részvényeiket is. Több szakértő körkörös finanszírozásról beszél.
Az AI-chipeket gyártó Nvidia, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI és a felhőalapú megoldásokat kínáló Oracle százmilliárd dollárokban mérhető egymásba fektetésein túl az amerikai állam is belépett a képbe, hogy életet leheljen a szebb napokat látott Intelbe. Az eddigi legelképesztőbb fordulat azonban az, hogy az OpenAI bevásárolja magát az AMD-be, vagyis az Nvidia legnagyobb versenytársa részben a ChatGPT fejlesztőjének tulajdonába kerül, melyet részben az Nvidia tulajdonol – szóval az Nvidia áttételesen a saját riválisában szerez részesedést. A fentiekhez hasonló akcióknak egészen biztosan nincs még végük.
A társaságok mesterségesen duzzasztják a piacot, valódi helyett látszólagos növekedést produkálva, miközben a pénz csak körbejár, és alig fial. Idén az AI-technológia a várakozások szerint 60 milliárd dollár bevételt fog termelni, ami a kiköltekezéshez képest aprópénz: az öt legnagyobb techcég együtt csak 2025-ben több mint 370 milliárd dollárt költ adatközpontokra. Az ezekbe feccölt összeg a közeljövőben hatalmasat ugorhat, a McKinsey előrejelzése szerint 2030-ra 5,2 ezermilliárd dollárt kell rájuk költeni, hogy tartani lehessen a lépést a jósolt AI-kereslettel. A profitnak meredeken emelkednie kell ahhoz, hogy ennek ne összeomlás legyen a vége: a bostoni központú Bain & Co. tanácsadó cég számításai szerint a nagy techvállalatoknak 2030-ig évi 2 ezermilliárd dollárnyi többletbevételre lesz szükségük az adatközpontok kiadásainak fedezésére, és a társaság számítása ideális körülmények között is évi 800 milliárd dolláros hiányt prognosztizált nekik.