Szerencsés esetben nem csak a műtárgyak, a kiállítások is kommunikálnak egymással. A Szépművészeti Múzeumban legalábbis így van. Ha balra fordulunk a múzeum Reneszánsz Csarnokában, akkor William Blake Menny és pokol házassága című, január 11-éig nyitva tartó kiállítását választhatjuk. Ami drámaian mutatja be, hogy az angol romantikus festő és költő a felvilágosodás és az ipari forradalom által alapjaiban megváltozott világ gyermekeként milyen rettenettel nézett a jövőbe. Középkori szörnyekkel és boszorkányokkal népesítve be a ráció által eltörölt, Isten nélküli, fagyos világot. Minden mondata, minden ecsetvonása a változást érlelő időről szól. Ezért érezzük annyira mainak, hiszen most is – korszakváltás idején – inkább ijeszt, mint csábít a jövő, ahol a menny és a pokol végzetesen összekeveredik.
Ezeket a dilemmákat, sőt egész európai időfogalmunkat a ruhatárban kell hagynunk, ha mégis jobbra fordulunk, és a május 25-éig látogatható, Az öröklét őrei című kiállítást választjuk.
A kínai civilizációban nincs idő
– magyarázta Fajcsák Györgyi, az első kínai császár híres agyagkatonáira építő tárlat kurátora, amely tárlat több mint egy évezred kultúráját és gondolkodását mutatja be.
Először azonban ki kell kerülnünk a kiállítás bejárata előtt felállított jókora, díszes kőtáblát. Az ártó szellemek ott fennakadnak, ők ugyanis csak egyenes vonalban tudnak közlekedni. Ezért található meg ma is számos kínai templom, magánház, sírépítmény előtt a gyakran sárkányokkal, színes csempékkel díszített démonelhárító fal. Nem érdemes átszaladni a Hadakozó Fejedelemségek korának régészeti anyagát bemutató első termeken sem, de valószínű, mindenki a kiállítás fő attrakcióihoz siet. Nem csoda a sietség, hiszen kilenc katona és egy ló is látható a birodalomalapító Csin Si Huang-ti (i. e. 259 – i. e. 210) 56 négyzetkilométeres föld alatti sírvárosából származó híres, 8000 fősre becsült terrakotta hadseregéből.
A grandiózus installációban a figurák szabadon állnak egy nagy üvegkalitkában, mögöttük pedig az egyik ásatási árok fotója látható, ahogy katonai alakzatban sorakoznak egymás mögött, mintha épp a csatatéren állnának.