Most legyen okos, aki ki akarja fizetni a mesterséges intelligencia rezsijét

Idén júliusban Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos azzal állt elő, hogy Pakson olyan hiperskálázható adatközpont épülhet, amely – a régió talán legnagyobb ilyen beruházásaként – Európa digitális jövőjének egyik központjává teheti az országot. A hárommilliárd eurós Paks Data Centre Campus elképzelés körül azonban még sok kérdés tisztázásra vár például az is, hogy mi kell egy MI-adatközponthoz.

„Az MI-gépekhez csupán három dolog kell: internet, áram és hűtés” – magyarázza budapesti irodájában Nabil Atiyeh, a RackForest ügyvezető tulajdonosa. A több mint 12 ezer magyar ügyfelet, 10 ezernél több web-áruházat is kiszolgáló szerver- és hostingszolgáltató cég vezetője azonban hozzáteszi: itt véget is ér a hasonlóság a ma ismert szervertermekkel. A három fő tényező közül az internet műszaki, technológiai paraméterei ugyan bővítések és fejlesztés nélkül is elegendőek lennének az MI-hez, de az áramfogyasztás más irányba fordítja a projekteket. Legutóbb a Google a texasi Temple-ben épülő egyik adatközpontjának épületét egyszerűen visszabontották a helyszínen ki nem elégíthető áramigények miatt. A hagyományos, olykor átlagos irodaház vagy raktár kinézetű és méretű szerverépületektől eltérően az MI kiszolgálására épülő, új típusú adatközpontok rendre gigantikus méretűek. A Meta kiszolgálására a utahi Eagle
Mountainben épülő új datacenter például a hírek szerint 2,4 millió négyzetméteres lesz.

Ezek az épületek tele vannak nagy teljesítményű chipekkel és videókártyákkal szerelt szerverekkel, melyek eleve nagyobb, bonyolultabb és akár „szekrényenként” is hússzor energiaintenzívebb infrastruktúrát igényelnek, mint a hagyományos adatközponti szerverek. Pont az áramigény az, ami a régi és az új adatközpontok között látványosan nagy különbséget okoz. Globális szinten egyébként az MI-infrastruktúrába történő befektetések 2022–2024 között megduplázódtak, és tavaly már meghaladták az 500 milliárd dollárt.